Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

60 12. szám. Couard, Die messianische Erwartung in den alttest. Apokriphen. Hogy alig szólanak a messiási ország és a Messiás eljöveteléről, annak okát Schultz és Smend után ő is abban látja, hogy a Jézust közvetlen megelőző korban látták az utolsó időt. Ezért nem szólnak többé róla mint jövendőről. Egyébként a messiási országnak és a messiásnak a képe is egészen zsidós nemzeti érzéki. A hallgatás okát én nem abban látom, hogy az idők teljességét érezték. Ez a magyarázat keresztyén szempontból kedvező ugyan, de történetileg is igazolni kellene. A korok és irók egyéni felfogása és hangulata nyilatkozik meg minden egyes irodalmi műben. S ezeknél vannak uralkodó, vannak háttérbe szorult eszmék. Ez utóbbiak közé sorolhatjuk a messiási várakozások erőteljesebb kiszínezését is. Mert ha az utolsó időnek tekintették volna a két századra terjedő politikai fellendülés és ingadozás korát, akkor az ebből származó irodalmi termékekben ennek határozott nyoma volna. S aránylag a kanonikus könyvekben sem több a messianistikus részlet, mint az apokrifusokban. Közli llaffay Sándor. Zeitschrift für die alttestamintliche Wissenschaft. Herausgegeben von Β. Stade 1901. 21. Jahrgang. Stade lapjának legutolsó évfolyamát Luther i?.-nek az izraeli törzsekről irt, 76 oldalra terjedő tanulmánya nyitja meg. A czikk nem kíván egységes feldolgozása lenni mindazon kérdéseknek, melyek e nehéz és sokat vitatott thémánál felmerülnek. Csupán adalékokat akar szolgáltatni egyes, e körbe tartozó problémák megoldásához. Innen a mozaikszerű összeállítás, melyet a szerző választott. A tanulmány 5 fejezetre oszlik. Az első a törzsek keletkezésével, lényegével és jelentőségével foglalkozik. A nomadizáló hébereknek nem volt törzsi szervezetük. A megmaradt emlékekből azt kell következtetni, hogy csakis a család és a nemzetség létezett mint közösség. Előbbinek berendezéséről