Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

320 mint ő maga a nép javát akarják szolgálni: a vakok, a képmutatók, a mérges kígyók fajzatai. Egyenes, kíméletlen Jézusnak a fellépése korának, vallásának, nemzetének tekintélyeivel szemben. Az Istenben megkötött lelkiismereti szabadságának elvét proclamálja ezzel Jézus. Az igazságnak tudata, és pedig épp oly Istenben nyugvó és Istentó'l mozgatva ható igazságnak tudata, a mely az ember egész személyiségét áthatja s igy az embert gondolkozásában, érzelmeiben és törekvéseiben feltétlen eró'vel meghatározza: az ily igazság birtokának tudata nem alkuszik meg a létezó' gondolkozással és e gondolkozók képviselőivel és ezeknek törekvéseivel. Az ily keményen és élesen ható igazság pedig nem lehet el küzdelem nélkül s minél élesebb az ellentét eme világ és ama világ közt, annál kevésbbé lehet el martyrium nélkül. A martyrhalál ilyenkor a feltámadás és örök élet záloga; az élet elvesztése — az életnek elnyerése. Ily feltámadásra, ily életre kívánja Krisztus az embert indítani, vezetni. Ily Istenben nyugvó, Istenben boldog és eró's, a bűnnel, az önelégültséggel szemben kérlelhetetlen, a gyöngékkel és törekvó'kkel szemben szeretetben tevékeny, önfeláldozó életre nevelni: — ez a keresztyén nevelés eszménye; s a keresztyénség központi állásánál fogva ez az igaz emberi nevelésnek is eszménye. Az az eszmény, mely Jézus Krisztusban annak tudatában és személyiségében lép elibénk. ható erővé vált s a nevelésnek egészét is lényegesen megváltoztatá és pedig részben közvetlenül, részben még csak közvetve. I. A nevelésnek tárgya Krisztus szellemében mindenki. Isten mindnyájunk atyja, igy tehát mindnyájan, egytől egyig Istennek gyermekei vagyunk Mindegyik ember, mint ilyen végtelen értéket képvisel. Ezzel lehullnak az érzéki és történeti én által emelt, a Krisztus előtti nevelést meghatározó korlátok. A külső, érzéki külömbségek: gyönge-erős, púpos-egyenes, torz vagy adonisi alak közötti külömbségek, valamint a nemi külömbségek megszűnnek. Senkit sem szabad érzéki hiányok miatt kitenni, életétől megfosztani, vele máskép bánni. Ez csak külső valami, csak testi meghatározás. Az érzéki magában semmis, csakis