The Eighth Hungarian Tribe, 1984 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10-11. szám
HARASZTI ENDRE: Ha megütöm a főnyereményt.. . Amikor Czetz János felajánlotta szolgáJa, tát, életét a magyar szabadságharcnak, még 'csak huszonhat éves ifjú tiszt volt, de 1900- ban, dél-amerikai emigrációjában, a tábornok már hetvennyolcadik évét taposta. Akik Czetz János honvédtábornok, a legendás főtiszt kalandos életének történetére kiváncsiak, azok ma már több értékes forrásmunkából is tájékozódhatnak. A legújabbak közül szeretném megemlíteni Nemeskttrty Istrá» „Kik érted haltak, szent Világszabadság” (Magvető, Budapest 1977) c. könyvét A jeles szerző különösen az „Ármis et litteris” (Fegyverrel és tudománnyal), „Az egységes honvédhadsereg létrejötte a bécsi forradalom után” és a „Forradalom után” c. fejezetekben emliti Czetz Jánost Az emigrációban született kitűnő forrásmunkák közül ki kell emelni Szabó László: ,,Magyar múlt Dél-Amerikában (1519—1900)” c. remek könyvét amely egyébként a Buenos Aires-i (Editorial Transylvania) kiadás után, 1978-ban a hazai Európa Könyvkiadó égisze alatt ugyancsak napvilágot látott Ez a könyv Czetz Jánosról, az emigránsról említ rengeteg érdekes — eddig nem ismert — részletet Most hogy a szabadságharcos honvédtábornok halálának 80. évfordulójára emlékezünk, életének csupán „mogyoróhéjba” szorított változatát közöljük s inkább utolsó éveit napjait idézzük az olvasó elé. 1822-ben, Gidófalván született Amikor az 1848-as forradalom kitört éppen akkor végezte el a bécsújhelyi akadémiát Előbb a hadiirodában dolgozott, majd eszményképe, Bem József tábornok oldalán küzdött, és a nagyszebeni csata után (1849. március II.) belőle is tábornok lett Már ezt megelőzőleg is nagy dicsőséget szerzett a piski hídnál, mint tábornok pedig az utánpótlás megszervezését látta eL Az elvesztett szabadságharc végén sikerült Hamburgba menekülnie, ahol németül kiadta emlékiratait Bem József hadjáratairól Ezt követően egy ideig Párizsban élt majd az Olaszországot és Franciaországot összekötő „Mont Cenis” alagút átfúrásánál érvényesítette hatalmas technikai képzettségét 1859-ben, amikor kitört a francia-osztrák háború, részt vett a „Magyar Légió” szerva zéseben. Ezt követően a dél-amerikai Buenos Airesbe ment ahol a határvédelem megszervezésével bízták meg. NAPTaK Október 1 hi dós arany szél lobog, leülnek a vándorok. Kan\ra mélyén egér rág, aránylik fenn a faáy. Minden aranysárga ill, csapzott sárga zászlóit eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri. October-November, 1984 A tábornok által 1900. március 2-án diktált levél arról tájékoztat hogy aránylag meg van elégedve egészségi állapotával, de panaszkodik, hogy szembaja teljes tétlenségre kárhoztatja. Ezt az állapotot kétségbeejtő nek tartja. Remélt hogy az operáció majd visszaadja szeme világát A sebészeti beavatkozás azonban nem járt a remélt eredménnyel A tábornok egyre több időt töltött otthonában, méghozzá elsötétített szobában, mert beteg szemét a legkisebb fény is fájdalmasan zavarta Rokonát barátai, volt tanítványai itt, e sötét helyiségben tették nála tiszteletűkéi 1904. augusztus 30-án Czetz tábornok elhatározta, hogy sétát tesz a közeli „Avenida Callao"-n, a széles körúton. Hideg, szeles idő volt A séta sokáig tartott. Az idős embernek nagyon kellett vigyáznia, hiszen reak homályosan látott s csak ösztönösen lépdelhetett a különben jól ismert sétaútoa Jókedvűen tért haza Leányának ezi mondta: „Vettem egy sorsjegyet Ha megütöm a főnyereményt, mindannyiotokat hajóra teszlek, és meg sem állunk Magyarországig.” Aznap este hirtelen elgyengült ágynak esett. Az orvos lázat állapított meg, meghűlésről beszélt A meghűlés nemsokára kétoldali, súlyos tüdőgyulladásba ment át A nyolcvankét esztendős tábornok számára tehát végzetessé vált a séta Az orvos mindent megtett megmentéséért — sikertelenül Utolsó szavait félig önkívületi állapotban, magyarul rebegte el; a körülötte állók nem értették. Czetz János egyes források szerint 1904. szeptember 14-én halt meg, de Szabó László, a dél-amerikai magyar múlt kitűnő kutatója szeptember 5-re teszi halála napját 1 akásának egyik utcai szobájában ravatalozták fel holttestét A ravatal kórul magyar és argentin katonai kitüntetései voltak közszemlére helyezve: A „Colegio November Megjött a fagy, sikolt a ház falán, a holtak foga koccan. Hallani. S zizegnek fönn a száraz, barna fán vadmirtuszok kis ősz bozontjai. hyy kupik jóslatát hullatja rám; féltk? Nem is félek talán. RADNÓTI MIKLÓS: Militär de la Náción” növendékei álltak diszórséget; a hóé magyar tábornok ugyanis az argentin katonaiskola megalapítója és első parancsnoka volt Egy magát megnevezni nem óhajtó magyar a Pesti Hírlapnak ezt irta: „Kezemben a tavasz virágaiból összerakott és nemzetiszínü .szalaggal átkötött kis csokrommal közelebb sompolyogtam a ravatalhoz, hogy életemben először és utoljára lássam nagy hazánkfiát... Láttam szép, férfias arcát, melyet egy cseppet sem torzított el a halál, mely egy nyugodtan alvó ember csendes szendergését mutatta. Néztem-néztem, aztán eszembe jutott, hogy milyen más volna ez a temetés, ha a magyar nemzet rendezné az édes haza földjén...” Másnap teljes katonai pompával temették el a Buenos Aires-i „Recoleta” temetőben. A gyászmenetben jelen volt Ricchieri tábor-' nők, a hadügyminiszter is. A koporsót ágyútalpra helyezték és három di.ra7«7ari sorfala között haladt a temető felé, miközben a katonazenekar játszott. Koporsójába egy magyar földdel telt zacskót helyeztek; — ezzel utolsó kívánságához kívántak alkalmazkodni. A „Colegio Militär de la Náción” százéves fennállásának ünnepi sorozatában, 1969-ben, Czetz János hamvait az intézet El Palomar-ban felszentelt új kápolnájába helyezték át. Ne öljél meg édesanyám! Ne öljél meg, édesanyám! Elférek még, nagy a világ, Hadd örüljek napsugárnak, Madárdalnak, virágszálnak. Ne öljél meg, édesanyám! Szent keresztvíz hadd hulljon rám, Ha megnőnek a kis kezek, Kenyeret keresnek Neked. Ne öljél meg, édesanyám, Mert Téged is megöl a vád, Várd meg, amíg szerethetlek, Két karommal átölellek, Betegségben gyógyítalak, Bánatodban vigasztallak. Megköszöntlek nevednapján, Ne öljél meg, édesanyáml Ne öljél meg, édesanyám, Hiszen éltem Isten adta, Nagy jutalmat Neked tartja, Ég áldása velem jár, Neveljél fel, édesanyám! Page 19
