Fraternity-Testvériség, 1978 (56. évfolyam, 1-4. szám)

1978-01-01 / 1. szám

I 1 DR. ESZE TAMÁS: “Csudálatos nagyságú üstökös csillag” Ebben az évben van 300. évfordulója annak, hogy Thököly Imre élére állott a létéért küzdő magyarság­nak a Habsburg-ház uralma ellen, s vezérsége alatt kibontakozott az első kuruc szabadságharc. Egy “csudálatos nagyságú” üstököscsillag tűnt fel az égboltozaton 1680-ban, december havában. E ritka égi tüneményről a tudós prédikátor, Kisztei Péter könyvet írt, s művét a “méltóságos és fényes Thököly Imrének, a Magyar Ország fejedelmének és urának” ajánlotta. Thököly sorsa — Kisztei hason­latával élve — üstököscsillag útjához hasonlítható: váratlanul tűnt fel, erős fénnyel világított, mély nyo­mott hagyott az emberek emlékezetében, hirtelen tűnt el hatalma, múlt el élete. A család, amelyből származott, maga is ilyen különös pályát futott meg. Thököly Imre dédapja még csak jobbágyi eredetű kereskedő, unokája, Thö­köly István már árvái gróf, a Felvidék egyik leggaz­dagabb főura. A dédunoka fejedelem híre bejárja egész Európát, neve nagy név nemzete történetében. Szobra a millenniumi emlékművön a magyar nemzet nagy uralkodói között áll. 1657-ben született. Ebben az esztendőben lépett trónra I. Lipót, s 48 éven át gyötörte kormányzatával Magyarországot. Ebben az esztendőben omlott össze az ország függetlenségének oltalinazója: Erdély, Bocskai István és Bethlen Gábor egykori fejedelem­sége. Az a nemzedék, amely a XVII. század ötvenes­hatvanas éveiben látott napvilágot, szenvedésre szü­letett. Látta hazáját pusztulni és vérezni két nagy ellenség között. “Rajtunk török dúl, — Rajtunk né­met jár, — Tűz-vassal pusztul — Ember és határ.” A magyar urak a mohácsi veszdelem után azért vá­lasztottak Habsburg-királyokat, mert a Habsburg-ház roppant hatalmától várták az ország felszabadítását a török iga alól. Mi lett abból a nagy reménységből? Az ország elnyomása, népének kifosztása. A kuruc- világ az a négy évtized, 1672-től 1711-ig, amelynek során népünk legjobbjai akaratukat és erejüket meg­feszítve harcoltak az ország, függetlenségének, sza­badságának visszaszerzéséért. E harcnak első nagy vezére és hőse Thököly Imre. Még csak 13 éves volt, amikor menekülnie kel­lett. Apja részese volt a Lipót uralma ellen támadt Wesse lény i-összeesküvésnek, s midőn ez a szerencsét­len vállalkozása összeomlott, s Thököly István várát is császári sereg ostromolta, fiát álruhában Erdélybe menekítette. A református Erdélyben nőtt fel az evangélikus valláshoz híven ragaszkodó ifjú, ott szerette meg a re­formátusok vallását, hogy később a református egy­háznak olyan erős védelmezője legyen, mint a maga egyházának. Ősi szálak fűzték Erdély múltjához: anyai ágon rokona volt Bethlen Gábornak. 1678-ban, életének 21. esztendejében került a kuruc-mozgalom élére. Ekkor már hat éve tartott a császári hadsereg “büntető-akciói” ellen harcoló ku­rucok — hol támadó, hol védekező ellenállása. XIV. Lajos 1672 óta háborúban állott I. Lipóttal, s szerző­dést kötött Apafival és a bujdosókkal. Az 1678-as hadjárat: Erdély és a kurucok közös vállalkozása nagy jelentőségű esemény: ekkor csatlakozott a ku­rucokhoz Thököly, az ekkor meginduló harcokban került az élre, és bontakoztak ki kiváló katonai és diplomáciai képességei. Elszakadt a magával is te­hetetlen Erdélytől, s hadjárata a Felvidéken előtört a nyugati határokig. Ekkor tűnt fel a kuruc világ történetében az üstökös: a “csudálatos nagyságú” csillag, amelyről Kisztei Péter beszélt. A kurucok végre megkapták a hozzájuk és az ügyükhöz méltó vezért. “Szegény magyar nemzetnek eleibe huszonegy esztendős korában állította Isten.” Isten döntését ak­kor pecsételte meg a magyarság, amikor 1680, január 8-án a kuruc hadsereg fővezérének kiáltotta ki. Még csak fővezér, de hatalma máris fejedelmi hatalom. Valójában akkor lett uralkodó, amikor 1682 nyarán a török Magyarország királyának nyilvánította, s uralkodói jelvényekkel ruházta fel. A királyi címet azonban Thököly nem fogadta el, fejedelemnek s a “Magyarországi Részek Urá”-nak nevezte, tartotta magát. Török politikájában Thököly Bocskai István utóda volt. A vitézlő-rend egyértelműleg elutasította 1. Lipót békeajánlatát: “Nem lakom némettel soha is egy helyben, — Inkább társaimmal maradok fegy­verben. A főemberek — egy kivétellel — mind a török indulóban volt Bécs ellen, s egész Európa ab­ban a meggyőződésben élt, hogy támadása megtöri a Habsburg-ház hatalmát a Duna-völgyében. A török veresége megpecsételte a “kuruc király” és a függet­lenségi háború sorsát. Thököly “katona csillag”-a olyan hirtelen alászállott, mint amilyen hirtelen letűnik az üstökös az égboltozatról. Dicsőségben és megaláztatásban, sikerekben és kudarcokban bővelkedő élet után 48 éves korában török földön, bujdosásban halt meg az első kuruc szabadságharc vezére. ☆ TÍT 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom