Fraternity-Testvériség, 1970 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1970-04-01 / 4-6. szám
ELNÖKI JELENTÉS az Amerikai Magyar Református Egyesület Igazgatóságához az 1969. évről. Milyen tisztelt Igazgatóság! Kedves Testvérek! HÁLAADÁS Amikor egy nehéz, küzdelmekkel teljes esztendőről óhajtok számot adni Igazgatóságunk tagjainak — úgy érzem — első szavam a hála kell legyen a mi Megtartó Istenünk iránt, aki az elmúlt esztendő sok baja, gondja és küzdelmei között megtartott, megsegített minket és eljuttatott erre a napra, amikor, mint a ránkbizottakban felelős vezetők a mi sáfárkodásunkról számot adhatunk. Sámuel, Izrael népének egyik prófétája, amikor a honfoglalás utján népével egy jó darabot megtett, vagy amikor a filiszteusok felett egy fényes győzelmet aratott, megállott az ő népével és hálát adtak az Istennek, s hálaadásuk jeléül egy követ állítottak fel, amelyre ezt Írták: “Idáig megsegített minket az Úr”. Évi számadásunkat mi is ezzel a boldog és mélységes hálaadással és vallomással kezdjük: “Idáig megsegített minket az Úr”. Mert hálátlanság lenne részünkről, ha első sorban nem az Ő kegyelméről emlékeznénk, s nem Őneki mondanánk köszönetét, aki nélkül a múlt év nehéz útjait megjárni, gondjait, bajait, akadályait leküzdeni, eredményeit elérni képtelenek lettünk volna. Hányszor csüggedtünk el: Ő biztatott, hitet, reményt adott. Elestünk: Ő felemelt, harcaink között, igazságunk, örökségünk védelmében erőt, bátorságot adott. Én különös hálával borulok atyai kezére, mert bár megpróbált, de visszahozott a halál kapujából. Legyen Övé a hála, a dicséret, a dicsőség, hogy megtartott minket, erőt, hitet adott, hogy a reánk bízottakban hűen sáfárkodhassunk, s megőrizhessük és gyarapit- hassuk a drága kincseket és örökségeket, amelyeket reánk bízott. NEHÉZSÉGEK-AKADÁLYOK Az elmúlt esztendő nem volt könnyű esztendő. Speciális jellegünk, nevünk, az egyre szűkülő munkamező amelyen dolgozunk, mindezek nagy részben akadályok voltak, hogy azt az eredményt, amelyet az év elején kitűztünk magunk elé, teljes mértékben elértük volna. De más hasonló fratemális egyesületek sem mentesek ugyanezektől a problémáktól és bajoktól. Az országos Fraternal Congressuson hallottuk, hogy jó néhány a tagságban, kötvény számokban való visszaesést évek óta nem tudják megállítani. Éhez jön hozzá, hogy a nagy mammut commercionális biztosítókkal a verseny mindig nehezebb és nehezebb. A fraternalizmus, az osztály élet, ifjúsági munka — a modern élet sok csábítása miatt -— mindig több és több akadályba ütközik. A technika követelményei, a gépesités, a kilátásba helyezett adómentesség megvonása, a munkabérek szédületes emelkedése, az adminisztrációs költségek, mind olyan problémák, amelyekkel küzdenünk kellett, s amelyeket meg kell oldanunk, ha életbe akarunk maradni. EREDMÉNYEINK-NÖVEKEDÉSÜNK Van egy pár olyan területünk, ahol az elmúlt évben olyan eredményt értünk el, amire évek óta nem volt példa. Ezek között első helyen említem az érvényben lévő biztositásainkat (insurance in force) amely a múlt évben egy millió dollárral emelkedett az előző évi 30 ezer dollárral szemben. I. Érvényben lévő biztosításunk (insurance in force) 1968 december 31-én ... $46,966,506.00 1969 december 31-én .............. $47,983,860.00 Növekedés ...........................$ 1,017,354.00 II. Egyesületünk vagyona (assets) 1968 december 31-én ........................$15,310,931.00 1969 december 31-én ........................$15,905,451.33 Növekedés .........................$ 594,520.33 III. Értékelésünk — valuation ratio .... 112% Változatlanul jó és legelsők között van. IV. Kamat-hozadék (Ratio of investment income) _______________ 4.59% Nagyon jó. V. Halandósági arányszámunk (mortality experience) __________________________ 50.1% Vátozatlanul nagyon jó. VI. Halottunk volt: 1968-ban........................365 1969-ben........................372 VII. Visszaesés, tagszaporulat és kötvényszámok terén mutatkozott. A felsorolt adatok bizonyítják, hogy az elmúlt esztendő nem volt hiába való, sőt jó néhány területen reménységen felüli eredményt tudtunk elérni. Érvényben lévő biztosításaink csaknem elérték a 48 milliót vagyonunk csaknem 16 millió dollárra emelkedett. Egyesületünk szolid, biztonságos alapon nyugszik ami úgy Igazgatóságunknak, mint Egyesületünk tagságának nagy megnyugtatására kell, hogy szolgáljon, különösen ezekben a bizonytalan és változó időkben. A szervezés terén elért eredményekért külön ki akarom emelni Titkárunknak az érdemét, aki páratlan odaadással, valóban “testvéri” szeretettel s ha kellett, szigorral vezette, irányította, intette, buzdította szervezői karunkat. Nyugodtan jelenthetem, hogy szervező karunkban lelkesedés és hűség, rend és fegyelem van. Még talán (mióta az új fizetési rendszert a múlt évben bevezettük) bizonyos fokú megelégedés is tapasztalható. 4