Fraternity-Testvériség, 1967 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1967-05-01 / 5. szám
KÖSZÖNTJÜK A JUBILÁLÓ LELKI ÉDESANYÁT Az Amerikai Magyar Református Egyesület szeretettel köszönti a 400 éves jubileumát ünneplő Magyarországi Református Egyház hivő népét. A Magyarországi Református Egyház az amerikai magyar reformátusság egészének s a világ magyar református népének “Lelki Édesanyja”. Bárhová is vezet bennünket az Isten gondviselése, mindenütt és mindenkor, ha hitünkhöz és vallásunkhoz hűségesek igyekszünk maradni, nekünk magyar reformátusoknak az eredetünk, otthonunk egy és azonos: a négyszáz éves magyar kálvinizmus. Még teljesebben igaz ez a tétel, ha azokra az alkotásokra és szervezetekre gondolunk, amelyeket amerikai magyar életünkben ez a négyszáz éves magyar református hit, mint áldott gyümölcsöket termett. Mindezek között első helyen áll az uj hazában az ősi hit legcsodálatosabb gyümölcseként: az Amerikai Magyar Református Egyesület és annak szeretet intézménye a Bethlen Otthon. Sohasem volt közömbös számunkra a “Lelki Édesanya”. Ma sem az! Jöhettek rendszerek: elmúltak. Jöhetnek rendszrek ,totális diktatúrák: el fognak múlni! De az Egyház megmaradt. Él és élni fog! Épen az elmúlt 400 év — a magyar református egyház történetéből — bizonyítja legjobban a magyar nép életének minden nagy szenvedését és megpróbáltatását. Ha a magyarországi református egyháznak ma egy Istennel és keresztyén hittel élesen és ellenségesen szembenálló világnézetű rendszerben kell élni, akkor azért az egyházért való aggódás és törődés még fokozottabb mértékű kell legyen számunkra, mintha szabad egyházként élne szabad államban. Ebben a hónapban Debrecenben a világ református egyházainak képviselőivel együtt arról emlékezik meg Lelki Édesanyánk, hogy 400 évvel ezelőtt Debrecenben két egyházkerület közös zsinata elfogadta a Második Helvét Hitvallást, mint a Magyarországi Református Egyház hivatalos iratát, mely azóta is minden magyar református egyház hitének zsinórmértéke. Ez a drága hitbeli örökségünk Amerikában is él tovább. Ez szabja meg gyülekezeteink életét, egyházaink tagságának kegyességét, ennek a lelke szól az amerikai magyar református gyülekezetek szószékein és az Istentől kegyelemből hit által megigazított magyar református keresztyének hálaadásának közös alkotásaként van Amerikai Magyar Református Egyesület és van Bethlen Otthon. Testvéri szeretettel köszöntjük tehát a 400 éves “Lelki Édesanyát”. Féltő szeretettel gondolunk minden gyermekére: a hitvalló kilenc egyházkerületre, legyen az a jelenlegi Magyarország határai között, Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján avagy a Délvidéken. Testvéri szeretettel gondolunk a “Lelki Édesanya” Amerikába szakadt egyházi közösségeire, azok tagságára s hűséges munkásaira. Testvéri szeretettel gondolunk szerte a nagyvilágban szétszóródott, diaspórában élő magyar reformátusokra Európában, Kanadában vagy Ausztráliában. Ha körülményeink merőben mások is, mégis egy és azonos hit szorongat bennünket, hogy magyar református népünk között építsük legjobb tehetségünk szerint az Isten országát. Fájdalmuk, szenvedésük, bajuk kell, hogy a mi fájdalmunk és törődésünk is legyen! Az Amerikai Magyar Református Egyesület már a múltban is a testvéri szeretet számos jelét adta. Az 2 első Világháború után a szenvedő magyarországi testvérek megsegítésére vagyonának egyharmadát ajánlotta fel és adta oda. Egyesületünk az egymásért való testvéri törődés és gondviselés szeretetéből született meg. A másik testvér terhének hordozásából mindig kivette a maga részét. Ezért áldotta meg az Isten. Azért erősödtünk meg, mert az alapítók és építők rendíthetetlen református hittel az egyetlen fundámen- tumra: az Ur Jézus Krisztusra építettek. Erre a fundamentumra épült a jelenünk és ezen építjük tovább a jövendőnket is. De köszöntésünk a gyermeki szeretetnek a hálaadása is! Az ünnepségekkel karöltve a magyarországi egyházon belől akció indult a debreceni kollégium restaurálására is, melyre Egyesületünk ajándékát Bethlen Otthonunkon keresztül mi is eljuttattuk. Hálát adunk Istennek, hogy megvan még a debreceni református kollégium gimnáziumával és teológiai akadémiájával, hogy még van Budapesten teológiai főiskola. Nem lett volna sohasem a magyar történelem olyan szép és gazdag, a magyar kultúra és irodalom olyan ékes és fényes ha nem lettek volna azok a drága kollégiumok és főiskolák, amelyek nemcsak a hitnek, de a magyar függetlenségnek és szabadság gondolatának is évszázadokon át végvárai voltak. Meg kell vallanunk, hogy szivünkben ott van az aggodalom: az elszakadt gyermek súlyos és jogos aggodalma, amikor az ősi pataki és pápai kollégiumokat; a budapesti és miskolci fiú és leány-gimnáziumokat az állammal kötött egyezmény ellenére az egyház akkori vezetősége átengedte. Jubileumi örömünk és hálaadásunk akkor lenne teljes, ha ezek az ősi kollégiumok jubileumi ajándékként ismét az egyház tulajdonába kerülnének. Egyházunk négyszáz éves történelme az iskoláiért való harccal van tele. Vissza kell imádkoznunk, rimánkodnunk és követelnünk az ősi főiskolákat s a meglévőkről nem mondhatunk le. Nem tehetünk úgy, mint Babits Mihály költeményében a “Gyémát- szóró Asszony” aki kincseit, páratlan drágaköveit magától eldobálva rohan a tátongó szakadék felé: “Ragyogj gyémánt, ragyogj, szükség van a fényre, Vetni amaz őrült asszony lábai elébe, Mert anyánk ő és miénk minden vesztesége.” Végezetül mi hisszük és valljuk, hogy az a magyar kálvinizmus, amely 400 esztendő rettentő megpróbáltatásai, küzdelmei és üldöztetései közepette megmaradt s életformáló erő volt a nemzet történetében, ma is meg fog maradni s életet és holnapot formáló erő és tényező lesz a jövendőben is. Az ősök, a mártírok, a gályarabok, a szabadságszerető atyák hite él tovább. Él a legnehezebb üldöztetések közepette is. Élt és élni fog! Mi ebben a hitben és meggyőződésben, féltő, aggódó és imádkozó gyermeki és testvéri szeretettel köszöntjük a Lelki Édesanyát, annak minden hűséges és hivő gyermekét a négyszáz éves évfordulón! “Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” DR. BÉKY ZOLTÁN az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke
