Fraternity-Testvériség, 1965 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1965-02-01 / 2. szám
TESTVÉRISÉG 3 KI AZ AMERIKAI NAGYVÁLLALATOK TULAJDONOSA? Az Egyesült Államokról úgy beszélnek külföldön, mint a nagyvállalatok birodalmáról. Nem tudják azonban, hogy a nagy- vállalatoknak sokmillió amerikai polgár az ura. A detroiti General Motors Corporation például, nem régen kiadott évi jelentésében közli, hogy 770,000 egyéni részvényese van; további 188,000 részvény két vagy több személy közös tulojdonában áll és 101,000 részvény alapítványok, egyetemek, biztositó társaságok, trösztök tárcájában van. A General Motors részvényeseinek jegyzéke a tipikus amerikai nagyvállalat összetételét tükrözi vissza, tehát a mai amerikai kapitalizmus hü képét. A nagyvállalatok között a Ford Motor Co. volt az utolsó, amely egyetlen ember kezében maradt meg. Henry Ford halála után az értéktőzsdére is bevezették a vállalat részvényeit és a nagyközönség, amely mindenféle társadalmi állású emberek tömegéből áll, átvette a részvénytöbbséget. A részvényekből befolyó összegek nem az örökösöket gazdagították, hanem a Ford Foundation pénztárába folytak be, hogy az egész emberiség javát szolgálják. A tizenkilencedik században összegyűjtött egyéni nagytőkéknek kivétel nélkül hasonló a sorsa. A progresszív jövedelmi és örökösödési adók a nagyvagyonokat leforgácsolták és a munkás- osztályból kialakult középosztállyal együtt, Amerika közgazdaságának gerincét alkotják. A General Motors igazgatóságának elnöke évi 500,000 dolláros fizetést húz például, de az adók levonása után “csak” 120,000 dollár marad a kezében. Az állásával járó reprezentációs kiadások után, olyan összeg marad személyes kiadásaira, amelyet sok sikeres iparos vagy kereskedő is megengedhet magának. O azonban nem tulajdonos, csak igazgatója a vállalatnak, nem ugv mint a tizenkilencedik századbeli “iparbáró”. A részvényeknek még szélesebb körben való elosztását célozza a “nyereségrészesedés” intézménye is, amelyet sok amerikai vállalat vezetett be sikerrel. A General Electric-nek (egy másik óriási vállalatnak) több mint 250,000 alkalmazottja kapott már részvényeket, fizetéspótlékul és pedig úgy, hogy minden 3 dollárból, amelyet az alkalmazott részvényvásárlásra forditott, 1-et visszatérített. (Csak korlátolt mennyiségű részvényt adtak el ily módon.) A részvénytulajdonos természetesen osztozik a vállalat nyereségében. így a General Motors 813 millió dollárt forditott a múlt évben osztalékra, amit egyéni részvényeseinek fizetett ki. Ez a kapitalizmusnak a legíidvösebb formája, amit Amerikában “népkapitalizmus”-nak nevezünk.
