Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1963-04-01 / 4. szám

TESTVÉRISÉG 21 A két csoport között kifejlődött valóságos versenyfutás során Hoodnak november 29-én végre sikerült egy Spring Hill nevű várost élő- csapataival pár órával az északi hadtest be­érkezése előtt elérnie. Ahelyett azonban, hogy a régen várt alkalmat haladéktalanul üstökön ragadta volna, a város szélén vert táborban vesztegette el az éjszakát, mely alatt Schofield szinte az orra előtt menetelt ki a valószínű pusztulással fenyegető egérfogból. Másnap felismerve a ritka nagy alkalom elmulasztását, dühtől tajtékozva vetette magát a szövetséges csoport után, mely azonban már Franklin városka előtt húzódó meredek domb­soron beásta magát. Csak Hood vakddühe ad magyarázatot arra az intézkedésére, mellyel had­seregének körülbelül 18,000 főből összeállított csoportját már november 30-án reggel arctáma­dásra rendelte. A Pickett Gettysburg-i rohamát is elhomályosító lendületes támadás, mely a déli gyalogság egyik legcsodálatosabb és hátborzon­gatóan véres fegyverténye, végül is megtört a szivósan védekező északi hadtest ellenállásán. Ot déli tábornok esett el közelharcban, több mint hatezer felkelő halt hősi halált vagy sebesült meg. Hood esztelen erőszakosságával megtize­delte erőit egy olyan dombsor kézbevétele cél­jából, amit Schofield még az ütközetet követő napon magától feladott, hogy az egy napi járó­földre lévő Thomas csoportjával egyesüljön. Azt nem tudjuk ugyanis feltételezni, hogy Hood meggondolatlanul megtervezett arctámadásától Schofield hadtestének megsemmisitését remélte. Hood megtépázott, agyonhajszolt és hiányo­sad felszerelt csapatokkal érkezett a döntés he­lyére, Nashville alá. A mintaszerűen megerőditett várost több mint kétszeres túlerővel Észak leg­sikeresebb tábornoka, Thomas védte. A város megtámadása öngyilkosság számba ment, a vissza­vonulás sokat próbált katonáinak harci szellemét ölte volna ki. Az addig lázasan tevékeny tábor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom