Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-04-01 / 4. szám
22 TESTVÉRISÉG nők letargikus tétlenségben várta az elkerülhetetlen vég bekövetkeztét. S az nem is soká váratott magára. December 15 és 16-án Thomas nagy gondossággal előkészített támadása valósággal elsöpörte a felkelőket. A hősiessége alapján jobb katonasorsot érdemelt Déli Tennessee Hadsereg néhány ezer embere, csak Forrest lovasainak önfeláldozásig menő halogató védelme alatt tudta magát kivonni a folyó déli partjára. Ezt a pár ezer embert kiképzetlen újoncokkal felerősítve Davis elnök kénytelen-kelletlen ismét a nyugdíjból visszahívott Johnston alá rendelte s az összes déli katonai erők fő- parancsnokává a déli kongresszus 1865 januárjában a Petersburg területén bezárt Lee Róbertét nevezte ki. Johnston azonban szedett-vedett csapataival édes keveset tehetett a Karolinákon át pusztítva és rombolva Észak felé nyomuló Sherman hadsereg ellen. Leenek magának minden katonájára égető szüksége volt, hogy az ostromot Grant kétszeres túlerejével szemben sikerrel állja. Ebben a katonailag kilátástalannak mondható helyzetben a Déli Szövetkezett Államok vezetősége néhány kétségbeesett lépéshez folyamodott. A tökéletesen kimerített fehér embertartalék pótlására 1865 tavaszán hosszú és szenvedélyes vita után Richmonddban uj törvénycikk született meg, mely szerint négereket is igénybe lehet venni fegyveres katonai szolgálatra. Kevés fonákabb helyzetet teremtett a történelem. Dél urai a négy éves szörnyű vérengzés egyik főokát, a rabszolgatartás intézményét maguk szüntetik meg, hogy a háborút győzelmükig tovább vihessék. Mert azt még a legmegátalkodottabb négergyülölő déli szenátor sem képzelhette, hogy egy fajta, melynek legjobbjai véren és vason szereznek egyenjogúságot maguknak, továbbra is láncon tartható bőrének színe miatt. Az okok
