Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1962-03-01 / 3. szám

TESTVÉRISÉG

13

A SZABADSÁGÉRT ÉS AZ UNIÓÉRT

AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBORÚ TÖRTÉNETE MAGYAR SZEMMEL

Irta: Eszenyi László

(14. folytatás)

XI.

A KÜLFÖLDI SZÖVETSÉG ÉS AZ EMANCIPÁCIÓ

A két inváziós kísérlet kudarca után Dél a háború megnyerését már csak külföldi fegyverek segítségével remélhette. Európai beavatkozásra Lincoln Emancipációs Proklamációjának megjelenéséig józanul számítani is lehetett.

Dél szövetségeseként első sorban Európa két nyugati nagyhatalma: Anglia és Franciaország jöhettek tekintetbe. A polgárháború idején mindkettő monarchia, melyeknek arisztokrata vezető rétege nem a legjobb szemmel figyelte a demokratikus berendezkedésű Észak hatalmas gazdasági fellendülését s megértőbb állást foglalt el Dél gyapot és dohány mágnásaival szemben, kik egyébként is a két ország hatalmas textil iparának nyersanyagszállítói s igy üzlettársak voltak. Befolyásuk alatt egész Európa rokonszenve előbb a függetlenségéért bátran harcoló felkelők felé fordult a hatalmaskodónak és elnyomónak beállított központi kormánnyal szemben. A rabszolga szabaditás gondolata alapvetően változtatta meg az európai közvéleményt. Az ellenségeskedések megindulásakor azonban ez a kérdés még nem állott az érdeklődés homlokterében s 1861 őszén Anglia fegyveres beavatkozására is csaknem sor került.

Anglia lépésére felségjogainak nyílt tengeren való megsértése szolgáltatott okot. Davis 1861 októberében a Déli Szövetséges Államok követeként a virginiai James M. Masont Lón-