Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 9. szám
2 TESTVÉRISÉG területünk!), hanem egy hatalmas épület-tömbbel, amely nagyobb kényelmet, rendszeresebb kiszolgálást, átfogóbb gondozást s ha szükséges, szakavatott ápolást is tud adni ellátottjainak. Nem is szólva arról a talán legfontosabb körülményről, hogy bentlakóink olyan környezetben élhetik le Istentől kirendelt idejüket, amely számukra nem idegen, hanem ugyanazt a testvéri közösséget jelenti, amelyben korábbi éveiket töltötték. Meg kell említenünk itt azt is, amely magyarságunk önellátó képességének jellemzője, hogy nem kellett külső kölcsönökért házalnunk. Hála annak az előhaladásnak és jó hírnévnek, amit Református Egyesületünk az elmúlt hat és fél évtized alatt elért, kölcsön-szükségletünket belkörüleg tudtuk kielégíteni. Igaz, hogy a teher, amely Bethlen Otthonunkra nehezedik, súlyos. Az is tény viszont, hogyha sokkal szegényebben és kedvezőtlenebb gazdasági viszonyok mellett, több mint negyven éven át, az Otthont nem csak fenntartani, de fejleszteni is tudtuk, akkor indokolatlan borúlátás volna kishitűséggel nézni a jövendő elé épen most, amikor sikerült olyat alkotnunk, amely valóban szükséglet volt s amely minden igényt kielégíthető mivoltával minta-intézmény számba mehet. A legjobb szándékunk mellett sem érhettük volna el azonban ezt az eredményt, ha felhívásaink süket fülekre találtak volna. És bár ezen a téren még sok az elvégzendő és elérendő, az a kezdeti eredmény s az a széleskörű érdeklődés, amely az avatás napján megnyilvánult, jó reménységet táplál bennünk arra vonatkozólag, hogy református ságunk s magyarságunk általában nem gyengíteni, hanem erősíteni fogja rokonszenvét és áldozat- készségét azzal az intézménnyel szemben, amely kezdettől fogva az övé s változatlan hűségével öt szolgálja. Nem fejezhető be ez az irás anélkül, hogy hálás köszönetét ne mondjunk mindazoknak, akik érdeklődésükkel, jó szívből származó adományaikkal és a “Munka Napján” való személyes megjelenésükkel is bizonyságát adták testvéri-szerető érzéseiknek. — Hadd kérjük meg e helyen is őket arra, hogy legyenek lelkes propagálói annak a Bethlen Otthonnak, amely — mint magyar alkotás -—- már eddig is barátságos hajlékot tudott nyújtani magyar gyermekek és magyar öregek százainak. Ez lesz a feladata a jövőben is mindaddig, amig a magyar lélek itt ki nem alszik. Erről pedig az az evangéliumi parancs szól: “A Eelket meg ne oltsátok.,’ BORSHY KEREKES GYÖRGY
