Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1962-08-01 / 8. szám

TESTVÉRISÉG 9 külföld, elsősorban Anglia részéről jelentkező többszükséglet. Anglia buzafogyasztásának 40 százalékát az Uniótól szerezte be. A helyzet pikantériájához tartozik, hogy elég tekintélyes szállítás folyt Dél számára is, ami felett a kétségbeejtő helyzetbe került Dél kormánya ke­gyesen szemet hunyt. “Gyapot Őfelségét” nem lehetett ugyanis megenni. A fejlődés ipari területen volt leglátványo­sabb. Észak gazdasága már 1860-ban készen állott a gyáripari termelés megindítására, de az a káprázatos fellendülés, ami a hatvanas évek elején a háború kényszerítő hatása alatt bekövetkezett, békeviszonyok között évtizedekig is elhúzódott volna. Észak az ipar forradalmasí­tásának minden szükséges előfeltételével rendel­kezett: korlátlan nyersanyag készletei mellett már működő kisebb-nagyobb üzemeit minden na­gyobb megerőltetés nélkül tudta olyan hatalmas gyártelepekké átállítani, mint a Pittsburgh-i acél­központ, a St. Louis-i hajógyár, a Wilmington-i DuPont vállalat, vagy a West Point-i ágyú­öntöde, hogy csak párat emeljünk ki a leg­nagyobbak közül. 1861-1865 között mintegy 800,000 bevándorló kötött ki az észak-amerikai partokon bőségesen biztosítva az ipari forrada­lom sikerének harmadik legfontosabb kellékét, az olcsó munkaerőt. A külföld-verseny kikapcsolá­sára a déli képviselők távozása után a kon­gresszus már 1861 március 2-án megszavazta az ipari védővám bevezetésére vonatkozó törvény­cikket, ami a háború előtti nézeteltérések egvik főoka volt. Ilyen kedvező körülmények között Észak ipara már a háború legelső éveiben nem­csak önellátóvá fejlődött, de hamarosan Európa versenytársaként is jelentkezett a világpiacon. A háború kitörésekor a vasúttársaságok ko­moly gondokkal küzdöttek. A vasútépítés lázá­ban indokolatlanul túlfejlesztett hálózatok nem voltak jövedelmezően kihasználhatók. Az ellen­ségeskedések megindulásával hatalmasan megnőve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom