Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-07-01 / 7. szám
TESTVÉRISÉG 3 volt, mint amit ■— a megszabott keretek között — valaha is reméltünk. Hát még ha a múlt távolságából nézzük, amiről Borsiig elnök is szólott, 66 és 41 év táblatából, az Egyesület és az Otthon bölcsőjéből. Akkor se tömegek alkottak, hanem az árvák és öregek ügyét felkaroló, jövőnek építő vezetőink — de akiket testvérsegitö munkájokban mindig követett elég jószivü adakozó, hogy tervök valóra vállhasson. Ma is ezt reméljük. Aki csak látta, vagy másodkézből hírül vette, az építkezés nagyszerűségét, az nem tehette, hogy adományával hozzá ne járult volna, vagy a jó munka hírét tovább ne adta volna. Ahogy Krisztus Egyháza földi falainak építéséhez szükséges az öröm-hir közlése és a jószivü adakozása, úgy itt is, mert ez is az Ö munkája és ezt is számon kéri tőlünk. Éppen ezért e beszámoló kérő szó is. — Testvér, jó szívvel adott adományod, mint élő hited bizonyságát, juttasd el szeretet- intézményűnkhöz: Bethlen Home Building Fund, Ligonier, Pa. Az Isten megáld érte, mint minden jókedvű adakozót. SZŐKE ISTVÁN HAZATÉRÉS Itt laktam — és most húsz év midva hazajöttem, látogatóba. A falu napsütésben égett. Régi ütemben folyt az élet. Kendös nénikék jöttek-mentek, bizonygatták, hogy emlegettek. De szavukból mégis kivettem, hogy én itt már idegen lettem. Mások tartják az eke szarvát, a búzát más karok aratják, más a tanító, más a gyeremk. Uj célok vannak, uj szerelmek. Az idő száll jövendők utján s engem kihullat a nagy rostán. VAJAS KLARA
