Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1961-03-01 / 3. szám

SZÉPIRODALOM-=C^K Q.

FELTÁMADÁS

Magot, mit földbe vet a gazda,

Csirára kelti rothadás,

Ha nem hullott tövisbe, gazba,

Felnő, mint sok szemű kalász.

Az Isten képe diszlik rajta,

Mikor puhított rögbe tér,

S alázattal fejét lehajtja,

Mikor leng, mint világ-kenyér.

Temetkezik az őszi hernyó,

Színes álmodó titka mély,

Begubózza, mi rothadandó,

S mint tavasz-pille szárnyra kél.

Tűzben ég el a vénhedt főnix,

A haldokló hattyú dalol,

Szép uj életre bújnak ők is A pernyévé vált hamv alól.

Elvettetik múlandó testem.

Termő erővé porlik el,

Lelki testet ölt a keservben,

Mikor templomából kikel,

Mig Krisztus ezt meg nem mutatta Saját magán győzelmesen,

Komor kétség zuhant utamra,

Mi lesz, ha végkép elesem?

Hitem Krisztus leikébe nyújtom,

S olyan világos most nekem:

Az összeomlott testi utón Ragyog fel szabad szellemem.

Szent forrásához visszatérve Uj élet lesz a meghalás,

Nem alszik ki lángoló fénye,

Ezt zúgja a Feltámadás.

Hawaii SZABÓ LÁSZLÓ