Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1961-11-01 / 11. szám

SZÉPIRODALOM & a =*■ =i =<=*=< =t =t o .4 Z ISTENI GYERMEK Nem volt helye a fogadóban, Nem volt a jászolban se fény, Ma mégis a Világnak fénye .íz égből leszállóit Remény. Nem voltak akkor templom-tornyok. Nem zúgott a harang szava, Ma mégis mind nevére épül Torony, harang, templom, haza. Nem volt ének az istállóban, Csak sóhajtott valaki bent, Ma mégis, bár bubán, keservben, Minden hu ajak néki zeng. Nem vette észre senki, senki, Csak az ég, mely üdvöt szitál, Hogy O előtte hajtson térdet Gazdag, szegény, koldus, király. Nem látta meg a vak halandó, Hogy benne az Isten ragyog, Csak megnyílt egekben fénylő Kórusba zengő angyalok. A csillagok, ez égi mécsek, Hófellegekbe bújtak ott, De egynéhány mezei pásztor Látott üstökös csillagot. Isten választott pár edénye Nagy-nagy sejtésre ébredett, Mint nagy idők mellébe látók, Hallották a szent éneket. Nagy lelki szomjjal arra mentek. Hol az üstökös lebegett, Hogy uj Világ járjon nyomukban, Kik emberséges emberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom