Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1961-05-01 / 5. szám
10 TESTVÉRISÉG borút olyan módon megindítani, hogy a döntést kicsikarják, mielőtt Kszak fölényesebb lehetőségeit sorompóba állítja. Az idő kétségtelenül a szövetségi kormánynak dolgozott, a háború elhúzódásával arányosan halványult Dél győzelmi reménysége. Komoly hadseregről először egyik oldalon sem lehetett beszélni. A szövetségi kormánynak volt ugyan eredetileg kb. 16,000 főnyi hadereje, de ez a több ezer mértföldes nyugati határ és a tengerpart erődítéseiben volt elszórva. Innen az állandóan fenyegető indiánveszély miatt még kiképző keretet is csak nagy kockázattal lehetett volna elvonni. Az egyetlen képzett és nagyobb kötelékeket háborúban is sikerrel vezetett tiszt az északiak első főparancsnoka, Scott Winfield már betöltötte 75-ik évét. A két tisztképző akadémia, West Point és a Charleston-i “Citadella”, nagyon kevés számú hivatásos tisztet bocsátott ki. A tényleges tisztikarnak körülbelül egy harmada — általában a déli származásúak — lemondott rangjáról és felesküdött a déli lobogóra. Köztük olyan kiváló vezetők akadtak, mint “Stonewall” Jackson, a két Johnston, Bragg vagy Lee Robert. Lee-nek Lincoln felajánlotta a legnagyobb északi hadsereg parancsnokságát, de a virginiai származású tábornok nem tudott fegyvert ragadni szülőföldje ellen s annak ellenére, hogy az elszakadást ellenezte, a rabszolgatartást pedig egyenesen elitélte, e két cél érdekében harcoló Dél legkimagaslóbb katonai vezetője és háborús hőse lett. Az északi oldal iskolázott tisztjei közül Grant Ulysses neve emelkedett ki. Itt találjuk a magyar szabadságharc két veteránját: Ashbóth Sándor és Stahel-Szamwald Gyula tábornokokat is, akik vitézségükkel és vezetési készségükkel babérokat szereztek a magyar névnek. A hivatásos tisztek hiánya ad magyarázatot arra, hogy még a tábornoki karba is ki kellett
