Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1960-10-01 / 10. szám

TESTVÉRISÉG

21

SZABÓ DEZSŐ

Irta: Kerecsendi Kiss Márton

Ha majd egykor boldogabb népek feltúrnak földet, múltat, csendet, a századok tanulják Tőle, magyarnak lenni mit jelentett.

(Megjelent a "Vándorévek" kötetben, Pannónia kiadás, Székesfehérvár, 1941)

Kerecsendi Kiss Márton, "Az első", "A harmincadik" és más szociális drámák, novellák Írója legutóbb az általa szerkesztett "Magyar Élet" kanadai hetilapban (Toronto, Ont.) Szabó Dezsőről a következőket irta (1959 január 31.):

“Rajongók és gyülölködők kisérték végig hitvitázó pályafutását, melyet egyaránt jellemez a magyarság iránti forró szeretet és józan gyakorlatiasság, mint a vitatkozó erővel járó elfogultság. Egy egész nemzedék szellemi életének vízválasztója lett. Eposzi szárnyalásu müvein nemzedékek ifjúsága nevelkedett. Sok követője akadt az irodalomban és — tulajdonképpen azok sem szabadulhattak hatása alól, akik nem szerették.

Az 1956-os forradalom távoli gyújtó szelleme Petőfi volt: gyakorlati programján, sajátosan magyar és demokratikus szociálizmusán részben Szabó Dezső sugalmai ismerhetők fel.

Ma már nem vitás, hogy korának nemcsak legindulatosabb, de legműveltebb politikai Írója is volt. A magyar reálpolitika régi álmát, az úgynevezett "Harmadik Ut" megvalósítását tette Szabó Dezső életprogramjává. Tragédiája s egyben a nemzet tragédiája is, hogy ez az ut a külső események miatt mindeddig nem vált járhatóvá . . . Ifjú szivekben ma mégis ő a jövő, a reménység, a termés.”

Ajtay Miklós: Széchenyi-Ady-Szabó Dezső:*

“Mi a magyar Demiurgosz? Az alkotás mítoszának magyar vetülete. Avagy: az Isten magyar változata. Egy óriás, tudatalattról ható energia ez, amely olykor feldobja bennünk mindazt az izzó, olvadt, mély-régiókból származó lelkianyagot, amely mindenkor mint magyar láva robbant be a történelembe. Az újkorban elsősorban két nagy vulkánikus egyén: Széchenyi és Ady ... A Nyugatból Babits kevésbbé tartozott e Fejhez mint Ady; Ignotus kevésbbé, mint Babits. Az újabb korból: Németh László inkább, mint Szerb Antal; Erdélyi József inkább, mint Sárközy. Szabó Dezső és Móricz Zsigmond inkább, mint bárki."

* Megjelent “A magyar Demiorgusz itélőszéke” című kötetében. (Páris, 1952., 47. oldal.) A szerző, Írói nevén Randolph Robban, számos esztétikai müve közül megemlítjük “Szabó Dezső esztétikája” cimü Írását. (Magyar Élei, Budapest, 1939., 6. szám.)