Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1960-09-01 / 9. szám

2

TESTVÉRISÉG

megérti miről van szó és miért esik szó. És ha azt is megemlítjük, hogy önként vállalt amerikai polgári mivoltunk mellett magyar származási tudatunk is szerepet kaphat elhatározásainkban, akkor még világosabbá válik, hogy mit kell tennünk s szavazatainkkal melyik jelöltet kell támogatnunk s hozzásegít énünk a győzelemhez.

Tekintsünk hát magunkba s mi amerikai polgársága magyarok, a gyászos első trianoni, úgynevezett “béke” negyvenesztendős keserűségeire is gondolva, nem a pártot, nem a platformot, nem a választási szólamokat és ígéreteket bíráljuk vagy helyeseljük, hanem sem pártkötelék, sem felekezeti hovatartozás által nem be- folyásoltatva amellett az államférfi személye mellett döntsünk, aki lelkiismeretünk és meggyőződésünk szerint érettsége, tapasztalata, jártassága és gyakorlottsága révén érdemes arra, hogy ennek a mi hatalmas uj hazánknak elnöke legyen.

“Ez a kérdés, válasszatok!”

BORSHY K. GYÖRGY

ELISMERÉS LIGONIERRŐL

Részlet egy nagymama leveléből:

. . nagyon, de nagyon sajnáltuk, hogy nem találkozhattunk a szép és megható záróvizsgán. Olyan hálás voltam a jó Istennek, hogy elküldliettük a két unokát a Bethlen Otthonba s legalább egy délutánra mi is “otthon” lehettünk Magyarországon, a régi, háboruelőtti hazánkban. Úgy visszajöttek kedves emlékeim a debreczeni Dóczy intézet vizsgáiról, mikor még Nt. Szele bácsi vizsgáztatott bennünket. Csodálatos szép eredményeket ért el a nagyszerű tanári kar. Egy hónap alatt mennyi szép zsoltárt, dicséretet, verset, magyar nótát és táncot tanultak meg a gyerekek. Hol sírtam, hol mosolyogtam s nagyon boldog voltam, hogy ebben a nagy, gazdag, idegen világban van egy kis magyar sziget a Református Egyesület jóvoltából. A jó Isten áldja meg mindnyájakot érte.”

K. G.-né