Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1960-07-01 / 7. szám
2 TESTVÉRISÉG hozandóknak. Engedd remélnünk, irgalmas Isten, hogy megbocsát- tattak bűnei a tévelygőknek s elnyerték az ígért koronát azok, akik a keskeny utón járva értek Eléd. Bármi lett légyen is eleve elrendelt végzetük, megnyugszunk a Te akaratodban midőn most emberi szomorúsággal emlékezetüket idézzük. Mert hiszen hívek vagy eltévelyedtek, de általad rendelt testvéreink voltak ők e földi téreken s fájt búcsút venni tőlük addig is, amig a szebb és boldogabb hazában majd feltaláljuk őket. Kérünk, adj nekik nyugodalmat a boldog feltámadás reménysége alatt s add a vigasz tolódás balzsamát a távoztukat gyászolóknak. Nekünk pedig Atyánk, akik most számot adni és számot kérni gyülekeztünk egybe, nyújtsd Szentleikednek jóra irányitó segedelmét. Mentesíts a dicsekvésnek, önzésnek, bosszúnak, irigységnek, a csak a magunknak jótakarás kisértéseitől, hogy megértő és szerető testvérekként egyek tudjunk lenni mindazokban, amiknek munkálására a Te terved egy táborba terelt. Derítsd fel értelmünket a kétségeknek felhőitől, lelkünket a félelmek árnyaitól, szivünket a szeretetlenség mérgező ködeitől, hogy igy egészséget és világosságot nyerve ajkaink mindig tisztán szólhassák az elegyítetlen igazság mondanivalóit. Plántálj részvétet és segítő készséget kebleinkbe támasz- talan öregeink és a gyámolitásra szorult gyermekek iránt, akiknek gondja felvételére bennünket méltattál. Adhassunk nékik, kegyelmed által, olyan otthont, amely merő szerétéiből fakadottan pótolni tudja számukra az elveszettet, feldultat vagy kényszerűségből elhagyottat. Aranyozd meg nékik az élet alkonyati napjait a megnyugvás derűjével vagy a hajnalodó élet gyermeki örömeivel és bizodalmával. És engedd most, hogy lélekben odafordulva éltető napod keletje felé, hegyeken és tengereken át szállva a gondolatnak szárnyain, szabadulásért esedezhessünk Hozzád származásunk előttünk mindig áldott földjének népe, a mi hitben és fajban is testvéreink, szegény megnyomorított magyarok számára. Elégeld meg szenvedéseiket s hozz rájuk a mérhetetlen töredelmek szomorú évei után vig esztendőket. Rendelj igazságtételt azoktól, akik e földön az Ítélkezés hatalmát bírják vagy bitorolják, hogy csak az igazság nyomán támadható békességben fölfakadhassanak az őszinte szeretetnek üdítő forrásai, s azokból táplálkozva végre, óh végre, igazi testvérei lehessenek egymásnak azok, akik egy teremtő Atyának, Neked Istenünk gyermekeid. íme, kérésekkel telve a mi szivünk és szánk mindig, amikor kegyes színed elé engedsz. Ki máshoz is folyamodhatnánk, ami