Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
8 TESTVÉRISÉG valaha a hagyatékból a regény folytatása, az bizonytalan. De a 310 eddig közölt nyomtatott oldal azt mutatja, hogy még az “Elsodort Falunál” is magasabb szinvonalu, mélyebben szántó regény, amely nemcsak a magyarság belső válságát adja, hanem beleágyazza sorsát az európai és világhelyzetbe. Az iró a sorozat egy ötödik részét is elkezdte közölni “Szilágyi Márta” címmel (1935-36) “Egy magyar lány tragédiájának keretében a mai Magyarország hatalmas szintézise akar lenni e regény” irta magyarázatul. De bizonytalan, hogy a regény befejezése előkerül-e hagyatékából. 1915-ben azonban a Nemzeti Muzeum “zárt letétéből” előkerült “Ének a révben” cimü politikai regénytöredéke is. Ennek hőse egy volt pénzügyminiszter, körülötte a felsőbb tízezer életének reprezentánsaival és a művészvilág nagyjaival a nép felett. De nem adhatom e rövid áttekintés során politikai regényeinek és elbeszéléseinek egész leltárát. Becslésem szerint szépirodalmi müveinek mintegy felét alkotják. Kétségtelen, hogy Balzac, Zola és Tolsztoj nagy “comédie humaine”-jei lebegtek szeme előtt és azokhoz hasonlóan nemzetének szintétikus körképét és világhelyzetét akarta Tintoretto-Rubens-szerüen vászonra vinni. Alkotásainak harmadik csoportját azok a müvei teszik, amelyekben az Én és a magyarság erőin túl felemelkedik már az egyetemes emberi lét univerzális magaslatára is. Mig első politikai regényei még a magyar faluba torkollanak, a Segítség és a Miért végjelenetei már Rómában, Párisban, Bretagneban küzdenek a Lét és nemlét határ kérdéseivel. A “Miért?” cimü regény pedig az egyéni és nemzeti léten kívül már bölcseleti magasságokba jut. Oda, ahol Calderon: “Az élet álom” és más bölcseleti drámái, Hamlet, Faust és Wagner utolsó alkotásai, nálunk pedig Madách “Ember tragédiája”, már az Élet és Halál, Pillanat és Örökkévalóság, Tudás, Szerelem, Hatalom, Szenvedés és Megváltás örökemberi érzéseinek, kérdéseinek, eszméinek és feleleteinek tolmácsolok Ennek a ciklusnak regénye a már emlitett gyönyörű “Csodálatos élet” “meseregény”. A novellás-kötetek közül pedig ide tartozik a “JAJ!”, “ÖLJ!”, a “Tenger és temető” kötete. Ezek Szabó Dezső legvilágirodalmibb, legértékesebb, sajnos legkevésbbé ismert alkotásai. Ezeknél már mindegy, hogy Erdélyben kezdődnek, mint “A tarisznya” cimü mesenovella, a Felvidéken indulnak meg, mint a szép “Legenda Lőcsén” cimü elbeszélése vagy az olasz Riviera faluiban játszanak, mint a “Tenger és temető” darabjai. A hely és idő itt már éppoly mellékes, mint Shakespeare Szentivánéji Almában vagy Viharában, a Téli Regében. Milyen térben és időben játszik
