Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
2 TESTVÉRISÉG BAKÓ ELEMÉR: “A LÉLEK PEDIG NEM ALSZIK KI” Elhangzott előadás Füry Lajos szerzői estjén Washingtonban Hölgyeim és Uraim! Amikor a 20-ik század hajnalán Beöthy Zsolt, a magyar irodalomtörténetirás akkori nesztora a magyar irodalom legbensőbb valóját akarta megragadni, szeme előtt egy távolba tekintő lovas képe merült fel, egy lovasé, aki keletről jött és nyugatra tart. Beöthy Zsolt, és az ő idejében éppen lezárult legnagyobb irodalmi korszak géniuszainak látomásában egyetlenegy lovas jelképezte a történelmi magyar szellemiséget, amelyben Kelet emléke és Nyugat vágya háboritatlan egységben fér meg egymás mellett. Azóta sokan megpróbálták megtörni ezt az egységet, “Nyu- gat”-ok és “Napkelef’-ek egymás felé viliózó sarki végleteire esküdve, de a magyar irodalom egysége megmaradt, a magyar iró, ha adott magára és a tollára, az egész magyarságé és rajta keresztül az oszthatatlan humánumé maradt. Az irodalmi központok feszült légkörében pedig eredeti, nagy müvek, uj eszmék és mozgalmak születtek, amelyekben az aktuális magyar élet nagy emberi, társadalmi és politikai problémai egyidőben mérettek le a magyar múlt és az egyetemes emberi világ kinzó-feszitő kérdéseivel. A jelkép lovasa állandóan utón volt s uj holnapokra készülődő lelkében egymást váltogatták veszedelmek közt vezető utjának megrázó, tépő élményei a kiállott fáradalmak és legyőzött akadályok megszépülő emlékeivel. Valamikor a két világháború között, amikor a “kettészakadt magyar irodalom” rémlátása ismét ott kisértett egy-két irodalmár- kodó politikai bába cikkeiben, a magyar élet legradikálisabb szókimondója, Szabó Dezső állott az utjukba, keményen megmondván, hogy kettészakadt magyar irodalom pedig nincs, mert az nem szakadhat se ketté, se négyfelé, se sehogy. A magyar irodalom egy élő valóság, önálló egész, amelynek erejét, teljességét és diadalmasan megújuló, folytatódó életét éppen a sok szin, a sok- irányuság adja. Ma olyan időket élünk, amikor a magyar irodalom megosztottságának víziója akár egy földrajzi előadás anyagának tárgyszerű realitásában jelentkezhetik. Mert külsőleg tagadhatatlan való
