Fraternity-Testvériség, 1958 (36. évfolyam, 1-11. szám)
1958-10-01 / 10. szám
TESTVÉRISÉG 7 ;i szabadságharcról könyvek jelennek meg s a közvetlenül amerikai látogatása előtt Angliában elmondott beszédeit is kiadják. A gyárak munkássága is népes küldöttséget meneszt hozzá és jelentős összegeket gyűjt a magyar szabadság ügyének a céljaira. De miért e páratlan fogadtatás? Azon kívül, hogy a magyar szabadságharc megszemélyesítő jenek tekintette, kit látott és kit ünnepelt Kossuthban Amerika? New Yorkban Kingsland polgár- mester úgy mutatja be a város lakosságának, mint “az emberi haladás bajnokát és az egyetemes szabadság ékesszóló védelmezőjét.” Az ügyvédi kamara képviselője az emberi jogok, a vallás és politikai szabadság bátor harcosának mondja. Lincoln pedig 1852 januárjában — a springfieldi polgárok meghívó-határozatában — azt Írja róla, hogy az európai kontinensen a szabadság ügyének a legértékesebb és legkiválóbb képviselője. Amerikai sikerét és hatását azonban még inkább érthetővé teszi, hogy az Egyesült Államok népe Kossuthban ugyanazoknak a gondolatoknak és elveknek a képviselőjét és megtestesítőjét látta, a- melycket saját legnagyobb fiai is hirdettek és amelyekért saját szabadságharcát annak idején megvívta. Kossuth maga többször úgy fogalmazta meg amerikai utjának célját, hogy segítséget akar kérni azoknak az elveknek a védelmére, amelyek az Egyesült Államokat naggyá, dicsőségessé, szabaddá és erőssé tették. Jefferson egyszer azt mondta: ha választania kellene, hogy az országnak kormánya, vagy szabad sajtója legyen, akkor habozás nélkül a szabad sajtót választaná. Kossuth felfogása pedig az volt, hogy ha mindent el is vesznek, de a szabad sajtót meghagyják, akkor nemzetének szabadsága és boldogulása miatt nem fog aggódni. Kossuth Ohio állam törvényhozóihoz intézett beszédében többek között a következőket mondja: “Korunk szelleme a demokrácia. Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a nép felől a nép nélkül.” Lincoln Ábrahám pedig — aki Kossuth beszédeit jól ismerte — a Gettysburg-i csatatéren csaknem ugyanezekkel a szavakkal fejezi be világhírű beszédét. A kölcsönös hatásnak ezt a párhuzamát hosszasan lehetne fejtegetni és folytatni. De ehelyett néhány idézet alapján lássuk, hogy miről is beszélt Kossuth az Egyesült Államokban és mivel váltott ki olyan nagy hatást? Talán a legfőbb és állandóan visszatérő gondolata az, amit megérkezése után New Yorkban igy fejteget: “Minden népnek szuverén joga, hogy önmagával rendelkezzék, belügyeit intézze, intézményeit módosítsa, kormányformáját megváltoztassa. Minden nép
