Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1956-12-01 / 12. szám

SZÉPIRODALOM

KESERŰ PANASZ

Irta: Szabó László (Hawaii)

Se hajnalom, se nappalom,

Se nyugton elringató éjem,

Csak terhes alkony ölyve Sötéten vijjog meggyötörve,

Mert rom hazámat féltem;

Csupa vérben minden göröngye.

Bánt, hogy lelke a nagyvilágnak Még mindig alszik, ilyen mélyen, Akik rája hiába várnak,

Megváltást hát kitol reméljen?

Sokat szenvedett szabadsága Össze törve, fojtva mocsárba, Es senki, senki sem siet, Sírására a fül siket,

Hogy börtönéből már kiváltsa.

Az a Szövetség,

Mely a szabad népeket össze tartja, Csupa mentség,

Tettben semmit érő fabatka.

Egy kiszúrt szemű óriás,

Nagy élete kétes, vitás,

Tanácstalanúl tévelyeg,

Elvét megvédni lázbeteg, ígérete béna, borús,

Mint a sarkon heverő koldus,

Ha jajgat más, ő mit se bánja, Csak pénz hulljon a tarsolyába.

A zsarnokság előtt szemet hány, Szólhalmazát cseréli, fűzi,

Adott szavát megszegve tűri,