Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-12-01 / 12. szám
TESTVÉRISÉG 11 A MAGYAR NYELV MEGTARTÁSA GYERMEKEINK AJAKÁN Irta és az Amerikai Magyar Presbiter Szövetség közgyűlésén előadta: Szakáts István (Folytatás) II. A Magyar Református Egyház nyelvünk fejlesztése, csiszolása és megtartása terén hallhatatlan érdemeket szerzett, mert az ellentábort is reákényszeritette arra, hogy a magyar nyelvet használja vitairataiban és általában egyházi beszédeiben a kötött, latin vagy görög szertartástól eltekintve. Nyelvünk ezt a szolgálatot egyházainknak most hálálja meg, midőn egyházaink, templomaink nyelvünkben élnek. Nyelvünkben élnek még ott is, ahol részben már angol nyelven, de magyar szellemben dicsérik az Urat épen a kettős nyelvű szolgálat nyújtotta lehetőségek jegyében. De jaj annak a magyar református egyháznak, amelyben végleg elnémul a magyar szó! Mert nyelvében él minden magyar intézményünk s csak addig lesznek magyar református templomaink, mig magyaruli is hirdetik bennük az Igét és amig felzeng bennük ősi magyar nyelven a “Tebenned biztunk eleitől fogva” fenséges melódiája és amig épen a magyar nyelv közvetitésével magyar szellem lengi át intézményeinket! Tudom, hogy az általános vélemény szerint magyar egyházaink magyar nyelvű Istentiszteleteinek tartása már csak idő kérdése. De bizonyára senki sem mer arra gondolni, hogy ennek a baljóslatnak beteljesülése a kérdéses magyar egyház felett huzza meg a lélekharangot., Mert igaz ugyan, hogy első sorban a szellem és a magyar öntudat hivta életre magyar intézményeinket és igy első sorban egyházainkat, de kérdem én: hogyan képzelhető el magyar szellem és épitő magyar öntudat a magyar nyelv ismerete és azon keresztül a magyar szellemi élettel való kapcsolat nélkül? Mindenki emlékszik még az idősebb testvéreim közül a cs. és kir. közös ezredekre. Ezeknek az ezredeknek német volt a szolgálati nyelve. Ez a német szolgálati nyelv az elnemzetlenitő törekvések leghatalmasabb eszköze volt, pedig ezek az ezredek — kihelyezésektől eltekintve — többé-kevésbbé magyar környezetben voltak és még a vezetésre hivatott tisztikar egy része is jó magyar emberekből került ki.
