Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-11-01 / 11. szám
TESTVÉRISÉG 17 netét lapozgatja, egy lelki válság lesz nyilvánvalóvá, melynek nyitját hiába keressük a magyar ember adottságaiban. Egy idegen szellem behatásának eredménye ez itt is és az Óhazában is, de ami nem sikerülhetett az Óhazában a nagyobb tömb ellenállása következtében, az sikerülhet szétszórattatása idején! Az ógörög philosophia mondja sokat mondó rövidséggel: Gnoti se autón! Ismerd meg tenmagadat. Naponként érezzük és látjuk, hogy önmagunk megismerése, milyen nagy jelentőségű. Épen az Amerikába került magyarság históriája igazolja ennek halálos komolyságát. Mert könnyű ellenállani annak, aki a rágalmak és a lejárattatás idején az ellenérvek légióit állíthatja szembe, de jaj annak, aki nem üt vissza azoknak, akik csak rágalmazni tudnak és akik egy alaptermészetében mindig is méltóságteljes komoly népnek már szinte kizárólag csak a cigánymuzsikás magyarkodását akarta olcsó játékszerül meghagyni, hogy a testileg lelkileg meggyötört árva magyar ne vegye észre, hogy atyái jussára megy a játék! Én csak ezzel tudom magyarázatát adni a borúlátó magyar typusának! Tisztelet adassék azoknak a hősöknek, akik az ellenállást, akik a valódi hamisitatlan magyar szellemet képviselték Írásban, szóban és tettekkel, és akik mindig híven szolgálták népünk, fajtánk ügyét, akik hegyen épült városok fundámentumát vetették meg, hogy ezek a hegyen épült városok messzire hirdessék a magyar élniakarást, a testvéri szeretetet és egymás megbecsülését. Bizonyára megvan Istentől vett jutalmuk és én most azt szeretném, hogy ez a mi Ligonier-i együttesünk a magyar hűség, a tálentumokkal való becsületes sáfárkodás jegyében ahhoz járuljon hozzá, hogy méltók legyünk gazdag örökségünkhöz és tartsuk meg, ami nálunk van! Ne felejtsük, hogy épen Trianon-i elesettségünk idején vette kezdetét egy magyar renaissance, amikor a magyarság egyre komolyabban foglalkozott a magyar sorskérdésekkel s amikor a magyar szellemi élet minden síkján a mély magyarság ekéjével kezdtük huzni az első barázdákat. Szabó Dezső, Móritz Zsigmond, Kodolányi János, hogy csak néhányat említsek már ezt a magyarságot jelentették és erre figyelmeztek már a magyarok ezres tömegei is! Mondottam volt, hogy a magyar egy kificamított érvelés következtében szinte menekülésszerüen vetkőzte le értékeit és igyekezett szabadulni mindattól, ami magyar, pedig bizonyára sokan vagyunk itt is, akik szives-örömest lemondanánk a civilizáció egy-két vívmányáról, le egy amerikai luxus-autóról is két jóvérű magyar csikó húzta bricska kedvéért, le a frigidair-ről egy hüs pince hangulatáért, talán a tele- visionról is egy csillagos magyar augusztusi éjszakáért ott a
