Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1956-09-01 / 9. szám

14

TESTVÉRISÉG

Az egyházak viszonylagos anyagi biztositása természetszerűleg megkönnyíti az egyházfenntartás és a pasztorálás munkáját is. A miskolci gyülekezet például 18,000 lélekszámot számlált, négy templomot és két imaházat tartott fenn, valamint három teljes elemi osztályú iskolát, óvodákat és napközi otthonokat. Hozzájárult a főgymnázium és a leánygymnázium fenntartásához. A parochusok mellett egy vagy két segédlelkészt, hitoktatókat, kántorokat, diakonisszákat és természetesen a modern követelményeknek megfelelő tanitószemélyzetet. Az egyházi adókból befolyó összegeken kivül rendelkezésére állott az államsegély, a 17 bérházból, 5 paróchiából, 187 kath. holdból álló földbirtok, alapítványi juttatások, hagyatéki vagyonok- ból, mint például a Bató alap, százezres összegek, amelyet kiegészítettek az egyháztagok jószivvel, a puritán adakozás hivság nélküli egyszerűségével adott persely és egyéb adományai. Az én volt zsolcai gyülekezetem 1,154 lelket számolt. Az egyházi adófizetésre kötelezettek száma 427 volt. A néhai báró Vay Miklós, később Vay Béla és a gróf Vay Tihamér hagyatéka folytán az egyháznak földvagyona — emlékezetem szerint — 83 kath. hold volt, továbbá a paróchia és a 3 tanítói lakóház, harangozó otthona és a gazdasági és magtár épület. Az egyik iskolát a gyülekezet építette, a másik iskola az egyháznak adott hagyatékból épült. Magam is, mint néhai Vay Elemér örököse kötelezve voltam hagyatéki hagyományozás folytán telekkönyvi- leg a progresszív adózás mellett évenként 4,000-5,000 pengő összegű pénz és természetbeni juttatásra. — Mindezeket azért hoztam fel példaképpen, hogy kellő megvilágításban láttassák ezzel szemben az az óriási áldozatkészség és áldozathozatal, amellyel az állam és egyház különválasztása folytán magát önfenntartó, állami anyagi támogatásban nem részesülő amerikai magyar református gyülekezeteink templomaikat, egyházaikat az ősi, hitbeli örökség nemes tüzével fenntartják és fejlesztik.

Amikor Bismarkot megkérdezték, hogy milyen elgondolások képezték alapját annak, hogy a torzsalkodó német királyok és fejedelmek kicsiny fejedelemségeiből megtudta teremteni az egységes és modern Németországot, azt válaszolta: nem volt ördögi mesterség, csupán nem a saját szemüvegünkön keresztül néztem a történelmi erők játékát, hanem a világpolitikát irányító eruptiv erők követelményeit tartottam szem előtt, valamint a belső népi, nemzeti és gazdasági erők adta lehetőségeket. — Úgy gondolom ez az elgondolás a számunkra is irányiadé akkor, amikor azt a kérdést vizsgáljuk, hogy mit jelentett számunkra itt, a tengerentúlról magunkkal hozott hitbeli ősi örökség, hogyan sáfárkodtunk véle és milyen lehetőségeket te-