Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-01-01 / 1. szám
4 TESTVÉRISÉG Akik féltek a szobortól, jól tudták, hogy amint Washington György ércalakja megveti a lábát Magyarország földjén, az amerikai nemzet “atyja” tanitani fogja a magyar népet is. Még pedig arra tanítja, amiért ő maga sikerrel dolgozott és harcolt. Azokban a zavaros politikával telitett, uj nemzeti elkeseredéstől átfült esztendőkben ezek a tanítások veszedelmesek lehettek. Szerencse, hogy voltak széles látkörü, igazi demokratikus gondolkozásu vezető férfiak is a magyar fővárosban. Első helyen állott ezek között Bárczy István, a főváros nagyemlékű polgármestere és Rákosi Jenő, a magyar újságírás legnagyobb tekintélye. Kétségtelen, hogyha az ellenvetések elhallgattak, abban ennek a két nagy magyarnak volt legfőbb része. Az ő szavuk döntött. A leleplezés napját 1906 szeptember 16-ra tették és a nemzet történelmében páratlan ünnep minden zavaró körülmény nélkül, teljes sikerrel le is folyt. Három miniszter volt jelen: Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi, Kossuth Ferenc kereskedelmi és Polónyi Géza igazságügyi miniszter. Képviselve volt az országgyűlés, a főpapság, a tudományos, irodalmi és társadalmi világ sok kitűnősége és az Egyesült Államok főkonzula, Frank Dyer Chester, aki már magyarul is tudott. A főszónok Rákosi Jenő volt, aki Washingtonban a polgárt dicsőítette meg ékes szavakkal. Mellé állította a másik szobrot, Kossuthét Clevelandban. íme, két óriási láncszem, amely világrészeket és két idegen nemzetet összeköt. Nem állunk meg addig, amig meg nem alapítottuk a szabad, független hazát. Kohányi Tihamér adta át meghatódott szavakkal a szobrot, hangoztatva a két haza iránti kötelességek átérzését. Az ajándékot Bárczy polgármester vette át: “E szobor örök forrás lesz számunkra az igazi népszabadság, az egész nép jóléte és a demokratikus függetlenség után való törekvésekben.” Kétszáznál több amerikai magyar is ott volt, akik egyedül azért utaztak át, hogy az ünnepen részt vehessenek. Ma már talán csak a következők vannak életben közülök: Cukor Mór, Weizer János, Csutoros Elekné. A Washington szobor azóta sok lelkes ünnepet látott. Leleplezésének jubileumait többször megismételték és julius 4-én, az amerikai szabadság napján a magyar főváros amerikai kolóniája mindig megkoszorúzza. Ezt tette Theodore Roosevelt volt elnök is, amikor 1912- foen Budapesten járt. Úgy tudjuk, hogy a szobor ma is régi helyén áll. És a régi igazságokat tanítja, szótalanul is. ★ ★ ★ Az amerikai magyarság körében, valószínűleg a szobor leleplezése óta erősen tartotta magát az a hiedelem, hogy a budapesti szobor volt az első s talán egyetlen Washington szobor Európában. Ez azonban tévedés. Amikor 1906-ban a budapesti leleplezés megtörtént, Washingtonnak már több szobra volt az európai országokban. Párisban például két Washington szobor állott már akkor. Az elsőt épen egy magyar- országi származású amerikai, Pulitzer József, a new yorki “World” napilap tulajdonosa ajándékozta a francia fővárosnak. Washington és Lafayette, a francia szabadsághős együttes szobra ez, amelyet 1895 december 1-én lepleztek le. A másik egy lovasszobor, amelynek leleplezése 1900 julius 4-én történt. Washington alakja Daniel Chester French-nek, a washingtoni Lincoln Memorial alkotójának müve, a ló pedig Edward C. Potter alkotása. A lovasszobor a Trocadero közelében áll, a Place de Jena téren. Pontos mása Chicagóban van, a Washington Park bejáratánál. Angliában több Washington szobor áll. A Trafalgar Square-en levő életnagyságu szobor a National Gallery bejáratánál van elhelyezve. Washington alakja kisebb, mint a közelben levő szobrok alakjai, amiben talán valami célzatosság is van. A nagyhírű francia szobrász, Jean Antoine Houdon átjött Amerikába, hogy megmintázza Washington mellszobrát. A nagy hazafi ült is neki és az eredmény egy kiváló mellszobor lett, amelynek eredetije ma Richmondban, Virginia állam székházában van. Ennek a mellszobornak másolatát, mint az Egyesült Államok ajándékát elküldték Angliának, Írországnak és Franciaországnak. Anglia három példányt kapott: az elsőt a londoni Szent Pál székesegyházban, a másodikat a liverpooli városházán és a harmadikat a Sulgrave major udvarházában helyezték el, amely a Washington ősök eredeti otthona volt. Sok olyan Washington mellszobor van, amelyet európai művészek Európában készítettek, de ezek majdnem mind az Egyesült Államokba kerültek. Milyen elismerésben volt és van része a budapesti Washington szobornak amerikai részről? Sajnos, erre a kérdésre nem tudunk örvendetes választ adni. Az igazság az, hogy jóformán senki sem tud róla. Amerikai turisták, ha Budapestre kerülnek, nagy csodálkozással és örömmel vesznek róla tudomást, de hivatalosan kevesen ismerik. Talán csak egyetlen könyv van, amely a Washington szobrokkal foglalkozik, F. D. Whitte- more: “George Washington in Sculpture” cimü könyve, amely 1933-ban jelent meg. A könyv
