Fraternity-Testvériség, 1955 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1955-06-01 / 6. szám

8 TESTVÉRISÉG Az ötven éven felül elhaltak száma 88.5% volt, ami elsőrangú átlag. A halálozások kor szerint igy oszlottak meg: 0— 9 _________________________ 0 10—19 _________________________ 0 20—29 _________________________ 8 30—39 _________________________ 6 40—49 __________________________13 50—59 __________________________29 60—69 __________________________95 70—79 __________________________69 80—89 __________________________15 90—99 _________________________ 1 Összesen___________236 A halálozások okai tekintetében a szívbajok meg­tartották ugyan kimagasló helyüket, de a rákos bajok és balesetek lassan de biztosan emelkednek. A halálozások okait következőkben szemléltet­hetjük: 1. Szív és vérkeringési bajok _________________132 Szivszélhüdés (coronary thrombosis)__56 Szivérelmeszesedés és szivizemelfájulás 37 Agyvérzés vagy agy éreldugulás_______21 Magas vérnyomás __________________11 Rheumás szívbaj _____ 3 Vegyes ____________________________ 4 132 2. Rák________________________________________49 3. Balesetek___________________________________13 4. Cukorbaj (diabetes) _________________________ 4 5. Végelgyengülés _____________________________ 4 6. Máj zsugorodás ______________________________ 3 7. Tüdővész (tuberkulózis) _____________________ 3 8. Öngyilkosság ___1__________________________ 2 9. Bélvérzés____________________________________ 2 10. Elme és idegbaj ____________________________ 2 11. Pneumonia __________ 1 12. Vegyes ____________________________________ 7 13. Ismeretlen__________________________________14 Összesen_______________________236 A gyermekosztályban elhalt 5, akik mind csecsemő korban pusztultak el meg nem előzhető bajok követ­keztében. A felnőtt osztályban szívbaj és rák volt oka az elhalálozások 76.5%-ának, ami mindennél világosabban igazolja e két betegség óriási jelentőségét és azt a fokozódó áldozatkészséget és lázas tevékenységet, mely a szív és rákkutatás terén folyik. Legyünk megértőek és áldozatkészek mi is, mert nem tudjuk, mikor kerül miránk vagy szeretteinkre a sor. Feltűnő volt az aránylag fiatalon, szivszélhüdésben elhaltak száma, kiknél a halált korai vagy elhanyagolt cukorbaj készítette elő. 236 közül 13 cukorbajos túl magas százalék. Édességekben való mértékletesség gye­rekkortól kezdve és évenkénti vizelet vizsgálat bizo­nyára csökkentené ezt a százalékot. Fiatal halottaink jórésze balesetek, rákos beteg­ségek, elmebaj és májzsugorodás következtében pusz­tultak el. 14 esetben a halál oka vagy ismeretlen volt, vagy a halotti-bizonyitványon nem volt megadva, ami mind tudományos, mind gyakorlati szempontból erősen ki­fogásolandó. Tüdőgyulladás, mely 15-20 év előtt a halálozások okai között magasan állott, ma alig szerepel, azért, mert az újabban feltalált és folyton gyarapodó csoda­szerek a tüdőgyulladást okozó baktériumok nagy részét gyorsan elpusztítják és a legtöbb fertőző betegség a syphilist és tuberkulózist is beleértve, lassan erre a sorsra kerül. Az orvosi statisztika többi adatai különösebb ta­nulságot nem szolgáltattak. Orvosaink jó és gondos munkát végeztek, melyért Egyesületünk nevében e helyről is köszönetét mondok és további szives közreműködésüket kérem. Jelentésem befejezéséül hálás köszönetét mondok összes munkatársamnak mind a központban, mind a kerületekben készséges és udvarias közreműködésükért, mellyel a főorvosi hivatal munkáját mindenkor elő­segítették. HORVÁTH FERENC DR., főorvos. MINDING OUR OWN BUSINESS (continuation) vice and was present at the Hungarian one, — and can safely say that if the two congrega­tions would have been put together, the church could not have held the large crowd. This re­markable faithfulness is another very pleasant recollection of my recent visit. In the afternoon we met a large number of our co-workers of the Federation. From the 84 years old “Ronyecz bácsi” down to the young­est tenderfoot branch officers everybody lis­tened with eager interest to the proceedings and participated in the lively discussions. As my old friend Daniel Toboz of Meadville, Pa. (formerly of Duquesne) remarked: “This is much more worth while than a convention; we can learn more this way.” The friendliest spirit characterized the con­ference, studded with well-meant, intelligent questions. The presentation of facts by the two officers and the District Manager seemed to satisfy everyone. There is always something new to be learned in our business, — and it was good to see those co-workers who have shown again that they want to know every­thing possible about their fraternal work in the Federation. The crowning event of the day was the supper, which became a memorial occasion for the first anniversary of the untimely death of our good friend and District Manager, Michael B. Tusai. This affair was not planned to be large. Only the family, the participants of the conference and some old friends were present. The memory of Michael B. Tusai is still fresh among us. We won’t forget the faithful friend and are happy that his work is continued in the same spirit by his successor, Alexander Csik, who evidently has found his right place in this not too easy district. It was good to see that all our workers in his district are already good friends of his, which fact in itself promis­es harmonious cooperation and very successful work in the future. Edmund Vasvary

Next

/
Oldalképek
Tartalom