Fraternity-Testvériség, 1955 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1955-02-01 / 2. szám

4 TESTVÉRISÉG HOGY VIZSGÁLNAK BENNÜNKET? Irta: Vasváry Ödön A központi hivatalban rendesen az eszten­dő első hónapjaiban vagyunk legjobban elfog­lalva. Ilyenkor készülnek el a rendes minden­napi munka mellett az évi jelentések, úgy az államokhoz, mint a saját igazgatóságunk elé és ilyenkor vizsgálják felül az elmúlt esztendő munkáját a számfejtők. Ezeknek munkája he­tekig tart és tőlünk is sok időt elvesz. E sorok Írásakor (febr. 9.) már túl vagyunk rajta, de egyetlen epizódját érdemesnek találom elmon­dani, mert egyrészt az tűnik ki belőle, hogy milyen feleslegesnek látszó aprólékossággal vizs­gálják át minden dolgunkat, másrészt, hogy mennyire kell vigyáznunk még a szükségtelen­nek látszó szabályok betartása terén is. Behoz a számfejtő egy tavalyi haláleseti ügyet. Mint rendesen, az összes iratok együtt vannak a pénztárnoknak szóló utalvánnyal együtt. Az elhunyt tag a betegsegélyzőben is benne volt és az év folyamán, hosszas betegsége alatt, többször kapott betegsegélyt. Mikor a haláleseti segélyt kifizettük, ugyanakkor kifizettük az élete utolsó két-három hetére járó betegsegélyt is, egészen a halál napjáig. A betegsegély 30 dol­lár volt. A számfejtő elébem teszi az iratokat s meg­kérdi, milyen címen utalványoztam ezt a 30 dollár betegsegélyt? Azon a címen, mondom, mert az illető benne volt a betegsegélyzőben és ennyi segély még járt neki, vagy az örö­kösének. Hol van az igénylés? — ami alatt természetesen a sárga betegiv értendő. Itt van, mondom, rámutatva a haláleseti bizonyítványra. A tag hosszasan beteg volt, úgy EGYESÜLETI TAGTESTVÉR — KÍNAI FOGSÁGBAN A kémkedés hamis vádja alapján, a kínai kommunista kormány által, börtönbüntetésre ítélt 11 amerikai repülő között egy magyar fiú is van. Ez a magyar fiú ifj. Kiba István, Református Egyesületünk tagja. Kiba István az akroni osztályunknál van bejegyezve, mert édesapja, id. Kiba István, az Akroni Független Egyház jegyzője és neje, Akronban laknak. Tíz gyermekkel áldotta meg őket Isten. A tiz gyermek közül négy a haza szolgálatában van. Egyesületünk nagy családja, a szülőkkel és az egész Kiba családdal együtt azért imádkozik, hogy a kínai fogságban levő, 23 éves Kiba István, épségben kerüljön vissza mindnyájunk örömére. Dr. Újlaki Ferenc, elnök kártyája, mint a betegsegélyző könyv igazolja a többszöri betegsegélyt, meg is halt s igy fel lehetett tételezni, hogy beteg volt a halála előtti pár hét alatt is. Külömben is az Egyesület eddig majdnem ötezer esetben fizetett ki ha­lotti segélyt és ilyen esetben, ha a tag a be­tegsegélyzőben is benne volt, ha beküldik az utolsó orvosi ivet, jó, ha nem, akkor nem zak­latjuk vele a családot. A halál mindennél erő­sebb bizonyíték a betegség mellett. Minek még külön orvosi bizonyítványt követelni az amúgy is ezerfelé kapkodó gyászoló családtól? így próbáltam érvelni, de hasztalanul. A számfejtő tovább hangoztatta a maga érveit, amelyek között a legfőbb az, hogy számla vagy igénylés nélkül nem fizethetünk ki semmit, még ilyen esetben sem, mert később a District of Columbia emberei köthetnek bele. Én is tovább érveltem. Elmondtam, hogy ami engem illet, én mindezek dacára sem fogom a jövőben sem arra kényszeríteni a gyá­szolókat, hogy még egy orvosi ivet küldjenek be. Uraságod ugylátszik nem tudja, hogy sok­szor mibe kerül egy ilyen irás beszerzése. Sze­mélyesen kell utána menni, vagy megtalálják az orvost, vagy nem, esetleg órákig kell rá várni, vagy ott kell hagyni az ivet, amit az orvosok amúgy sem szeretnek kitölteni, azzal az eredménnyel, hogy az vagy csak hónapok múlva, vagy sohasem kerül vissza központi iro­dába. Ha a család valami távolabbi helyen lakik, esetleg utazni kell és a költség mellett rászánni talán egy egész napot is. Ki fogja ezt megcsinálni és miért? Azért, hogy egy ha­lott emberről külön írásban is meg legyen álla­pítva, hogy halála előtt pár hétig csakugyan beteg volt. Én nem fogom az Egyesületet ki­tenni annak, hogy az igy hajszolt emberek teljes joggal emeljenek kifogást az eljárással szemben és nevetségesnek bélyegezzék meg a követelést. Végre abban állapodtunk meg, hogy min­den ilyen esetben itt fogunk egy olyan iratot csatolni a többihez, amelyet két tisztviselő alá­irt, igazolva, hogy ez és ez a kifizetés a számla vagy igénylés nélkül is jogos volt. A dolgot csak azért mondtam el, hogy munkatársaink és tagjaink lássák, milyen apró­lékos és teljesen maguktól értetődő dolgok is megszűrjék az orrát azoknak, akiknek az a kö­telessége, hogy minden munkánkat átvizsgálják és akik keresve-keresnek minden legkisebb okot, amibe belekapaszkodhatnak. Tavaly, amikor a District of Columbia In­surance Departmentjének két uj embere jött a

Next

/
Oldalképek
Tartalom