Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1954-04-01 / 4. szám

TESTVÉRISÉG 11 — Borshy Kerekes György rovata — SZÉKELY IZSÓ Az amerikai magyar sajtó száz éves jubileumával kapcsolatban, melyről az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni konvencióján történt méltó megemlékezés, a vidéken eddig Bridgeport az egyetlen hely, ahol si­került ünnepélyt tartottak. Székely Izsó rendezte, aki jelenleg az ottani Amerikai Magyarság című hetilapnak szerkesztő-kiadója. Az ünnepéllyel összefüggésben meg kell már egyszer őróla magáról is emlékeznünk, aki vagy négy évtizede áll a sajtó szolgálatában. Hogy az Amerikai Magyar Népszava pár évvel ezelőtt félszázados jubileumot is ülhetett, legnagyobb részben az ő bámu­latos agilitásának és a lappal szemben érzett loyalitá- sának volt köszönhető. Nem egyszer volt a lap is, Szé­kely is, támadások pergőtüzében. Egyénisége talán még ma is szálka sokak szemében. Akik azonban közelről ismerték a lap fenntartásával való küzdelmeit s minden körülmények között megőrzött magyar felfogását, azok tudják, hogy Székelynek komoly érdemei vannak itteni sajtónk történetében, sőt ő maga is már egy darab történelem, akinek nevét nyilván kell tartani ott, ahol elfogulatlanul regisztrálják az utóbbi ötven év széles körben ismeret szereplőit. FARKAS GÉZA ő is jubileumot ünnepelt mostanában. A toledoi magyarság “Toledo” című hetilapjának negyed-százados jubileumát. Ezt pedig hetvenhét éves korában érte meg. Ebből az alkalomból közéletünk vezető egyénisé­gei közül igen sokan keresték föl gratuláló soraikkal, de nem hiányoztak a köszöntő sorokból lapjának hálás elő­fizetői sem. Ez utóbbi körülmény a legbiztosabb jele annak, hogy lapja népszerű. Népszerűségének egyeszerü titka pedig semmi más, mint az, hogy Farkas szívvel irta mindig a lapját. Szerető és megértő magyar szív­vel és sohasem esett a nagyzolás szenvedélyébe. Tudta, hogy vidéki lapnak a szerkesztője s így irt, ahogyan egy helyi lapba Írni kell. Vezércikkeivel nem a világot ren­gette, hanem saját szükebb közönségét szolgálta teljes hűséggel. És épen ezért lett országosan is ismert. To­ledo valóban vezetett abban is, hogy harmonikus közös­ségi életét olyan lap elégítette ki, amit magáénak sze­rethetett. Ad multos annos! — Dr. Farkas. Mostaná­ban is szükég van a régi jó példára. FAY FISHER ANDOR Negyven éves lett a Magyar Bányászlap. Az ilyen lapjubileumoknál mostanában már elmaradnak a nagy terjedelmű kiadványok, amik még nem régiben is han­gos kísérői voltak az eseményeknek. Külsőségükben tehát megszegényedtek az ünnepi dátumok. Úgy látjuk azonban, hogy bensőségben nyertek. A maradék ma­gyarság — mert minek nevezzük másnak a magyarul még nem olvasó, de egyre gyérülő közönséget?! — a jubilánshoz intézett leveleiben sokkal több meleg együtt­érzést mutat azokkal a szerkesztőkkel szemben, akik tüzön-vizen, jóban-rosszban kitartottak mellette. Külö­nösen látszik ez a Bányászlapnál. Fay Fisher Andor, aki az alapító Himler Márton után most jegyzi a lapot, azok közé az újságírók közé tartozik, aki olvasói levele­iből kiérezhető szeretetet valóban megérdemli. Keve­sen szeretik úgy amerikai magyarságunkat s intézmé­nyeinket, mint ő, aki egynek érzi magát különösen bá­nyász olvasóival. Lapjának, az alapítónak s a jelenlegi szerkesztőnek mindig volt érdemi mondanivalója min­den itteni ügyünkben s ez a körülmény tette a lapot és szerkesztőit méltóan országos nevüekké. Reméljük, hogy az olvasók és szerkesztő kitartanak egymás mellett legalább is a félszázados jubileumig! IKAFALVI DIENES LÁSZLÓ Úgy kezdődött, hogy egy fiatal újságíró megvette a veterán Zámbory Sándortól, az egy Ízben Dr. Nánássay Lajos tulajdonában is volt, perth amboyi “Híradó” c. hetilapot. Addig-addig szerkesztgette, szeretgette, ja­vítgatta, mig képessé lett arra, hogy a trenoni “Füg- getlenség”-et is átvegye Béky Zoltántól. Hamarjában dobrakerültek a new brunswicki “Magyar Hírlap” s u- tána az ugyancsak ottani “Magyar Hírnök” című heti­lapok is. Ezeket is megszerezte. Legutolsó akvizíciója pedig a passaici “Szabad Sajtó”. így ma már négy te­kintélyes New Jersey állambeli népes magyar telep heti­lapjának lett tulajdonosa, kiadója és szerkesztője I. Dé­nes László, aki e mellett könyvesboltot is nyitót New Brunswickon. Gombos Zoltán mellett, aki két napila­punknak szerkesztő tulajdonosa, így lett ő is “többszörös” lap tulajdonossá. Nem irigyeljük tőle, mert nagyon is jól ismerjük a szerkesztés-kiadással járó idegölő mun­kát. Feljegyezni azonban érdemesnek tartjuk, hogy van ember még a hanyatló Magyar-Amerikában, aki a sajtó terén is mer vállalkozni. Kívánjuk, hogy sikerrel. KOSSUTH KIADÓ Sajtónk 100 éve jubileumával kapcsolatban érdekes megemlitni, hogy az uj amerikás magyarjaink kezdemé­nyezésével Clevelandban alakult “Kossuth Kiadó” rész­vény társaság, melynek első elnöke a nemrég elhunyt Nyirő József volt, magyar tankönyvsorozat kiadásának tervével foglalkozik. Ennek során az elemi oktatáshoz 4, a középfokúhoz 3 könyvet akarnak rövidesen megje­lentetni, mindkét fokon pedig egy-egy daloskönyvet is. Értesítésük szerint az első könyv kézirata, amely Pohár­nok Jenő munkája, már nyomás alatt van. A magyar ABC kiadását a Cserkészszövetség vállalta magára. Ma­gyar tankönyv terén a hiány tényleg megvan. Egyesü­letünk ilyen kiadványai is már régen elfogytak s igy különösen a legutóbb érkezettek még magyartudó vagy tanítható gyermekei számára a tervezett kiadványok égető szükségletet elégíthetnek ki. A kiadó társaság (Kossuth Publishing Co., 3903 Bridge Ave., Cleveland 13, Ohio) a terv megvalósításához úgy a közületek, mint magánosok segítségét is kéri, anyagiakban és tanácsok­kal is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom