Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1954-03-01 / 3. szám
TESTVÉRISÉG 9 Istvánnak megnyitni ne sikerült volna, ha azt a magyarság érdeke úgy kívánta. Tudása, modora és jártassága olyan lehetőségeket teremtett képviseletünk számára, a- milyenek azelőtt sohasem adódtak s ő ezeket remekül tudta felhasználni. Dobozyval való tökéletes ko-operá- ciója tárta első sorban olyan tágra a kapukat, hogy azokon keresztül a menekültek széles rétegei jöhettek be a szabadság hazájába. Hogy többet nem tehetett, az nem az ő hiányossága, hanem — sajnos — azé a közömbös magyar tömegé, amely még mindig nem képes felfogni vagy méltányolni a Szövetség fontos szerepét. Most, hogy Balogh minden marasztalási kísérlet ellenére is, a magánéletbe vonul vissza: ezen a helyen is köszönet jár neki a végzettekért s annak a reménységünknek kifejezése, hogy ha más minőségben is, de munkás tagja marad közösségünknek. VARGA BÉLA Úgy amerikai mint magyar szempontból rendkívül érdekes és értékes történelmi esemény színhelye volt február 8.-án déli 12 órakor a szenátus és a képviselőház ülésterme. A megnyitó imát ugyanis a szenátusban ez alkalommal Ft. Varga Béla, római katolikus lelkész, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke mondotta. Az alkalmat erre Mindszenty bíboros, a kommunista magyar kormány általi elítéltetésének ötödik évfordulója adta meg, melynek kapcsán Nixon alelnök kérte fel Vargát az ima mondására. Varga Béla Kossuth és Apponyi után a harmadik magyar, akit hasonló megtiszteltetés ért s akin keresztül a magyar ügy, magyar ember imáján keresztül talált utat az amerikai törvényhozók szívéhez. Az ima méltó volt a megtiszteltetéshez. “Imánk összefonódik azoknak a millióknak eget ostromló könyörgésével, akik a vasfüggöny mögött vigasztalan börtöncellákból, táborok sötét zúgaiból és a titkosrendőrség kínzókamráiból esen- genek Hozzád. Hallgasd meg imánkat, Uram, és szaba- dístd meg őket a gonosztól” — fohászkodott Varga. A szenátusi jelenet után a képviselőházban Alvin H. Bentley képviselő emlékezett meg Mindszenty bíboros tragikus sorsáról. Az évfordulóval kapcsolatban Varga Béla levélben fordult 52 állam kormányfőihez is, kérve segítségüket a magyar nép szabadságának megvalósítása érdekében. KASPER EMIL Egy eleddig csendes elvonultságban dolgozott ember nevét hozzuk e sorokban a nagyobb nyilvánosság elé. Mert erre késztet az a törekvésünk, hogy ismerjük meg minél többen azokat, akik soraink között az igaz értékek fémjelzésével láthatók el. Floridában találkoztunk először s reméljük nem utoljára Kasperékkal. És pedig az ottani magyar templomban, amelynek buzgó látogatói. Péter Emil tiszteletes épen akkor és ott jelentette be, hogy Kasper Emil családja “újabb” hétezer dolláros adományt tett az építendő templomra. Csak természetes, hogy közelebbről is megismerkedni kívántunk azokkal a jó lelkekkel, akik ilyen tekintélyes adománnyal kívánják segíteni Miami istenhívő magyarsága szíve vágyának beteljesülését. Nem csalódtunk a megismerkedésben. A borsodi származású Kasper Emil és hitvesében, akiknek egyébként ma is pompásan működő vasöntödéjük van az ohioi Elyriában, olyan lelkes és áldozatkész emberpárt ismertünk meg, kikhez hasonlókra igen nagy szüksége van alkonyodó magyar életünknek s akik valóban példák lehetnek a sikeres emberek önzetlen áldozatkészségére. Bizonyára megáldja Isten őket nemes lelkűkért! E sorok írója pedig hadd regisztrálja itt külön örömét abban, hogy ennek a kitűnő emberpárnak házasságát annak idején az ő néhai nagyapja kötötte meg a hires, nevezetes Diósgyőrben. PÉTER ANTALÉK Ha már Floridánál tartunk, de egyébként is, nem lehet említés nélkül hagyni azt az önfeláldozó munkát, amit épen nem a legkedvezőbb körülmények között kezdettek tiszteletes Péter Antal és hitvese. Most van öt éve annak, hogy hirtelen elhatározással Miamiba költöztek s nehány lelkes magyart gyűjtve maguk köré, egyházi munkát kezdettek s ma már olyan remek birtoka van az egyháznak, melyhez hasonlóval ilyen rövid idő alatt még aligha dicsekedhetett más alakulat. Készen van a legmodernebbül berendezett, léghűtéses társadalmi helyiség, mely 700 személy befogadására és ellátására alkalmas. Megalakultak és szorgos működésben vannak az egyházi és társadalmi testületek s ezeknek harmonikus munkája nyomán, mi úgy érezzük, hamarosan felépül a karcsú tornyú fehér templom is, hogy saját hajlékot adjon az eddig idegen templomban végzett szertartásoknak. Ott voltunk s láttuk, hogy mind jobban és jobban látogatottak az istentiszteletek. Ott volunk s hallottuk a minden vasárnap elhangzó rádió-szolgálatot is. Ott voltunk s résztvettünk azokon a tisztes hangulatú társadalmi összejöveteleken, amelyek felekezeti különbség nélkül hangolják egybe a tisztességes magyarságot. Nem szeretünk túlozni, de itt le kell írnunk, hogy ezeket az eredményeket elérni csak emberfeletti munkával és áldozattal lehetett. És ebben mindig s ma is Péter Antalék vezetnek. A FRANCIA ÉS INDIÁN HÁBORÚT BEFEJEZŐ BÉKEKÖTÉS (1763. február 10.) Az északamerikai szárazföld birtoklása körül, Franciaországnak és Angliának való versengése idézte elő az u. n. francia és indián háborút, amely 1754-ben tört ki az Allegheny Hegyek és a Mississippi folyam közti terület miatt. A franciák New France, a mai Kanada vidékéről, egyre többen szálltak le a Mississippi völgye irányában és egész a Rocky Hegyekig terjedő szárazföldekre támasztottak igényt. Az angol gyarmatosok visszaüzték a beözönlő franciákat s a háború kitört. A tizenhárom angol kolónia még széthúzott, mig a franciák egyesülten és szervezetten léptek fel. így el tudták nyerni az indián bennszülöttek támogatását és az első hadi sikereket ők aratták. Anglia azonban több katonát és hadihajót küldött alattvalói védelmére és a hadi szerencse megfordult. 1759-ben elesett Quebec, a francia erődítmény, mire 1763-ban létrejött a párizsi béke, amelynek feltételei szerint Anglia elnyerte Kanadát és az Allegheny Hegyek és a Mississippi folyam közti területet, New Orleans városának a kivételével. New Orleansot Spanyolország kapta meg és a Mississippi és Rocky Hegyek közti vidéket is. Spanyolországtól Franciaország egyidőre visszaszerezte Amerikának ezt a részét, de az Egyesült Államok 1803- ban, az úgy nevezett Louisiana Purchase utján, békés utón vásárolta meg ezt az óriási “telket”. A francia és indián háborúból a gyarmatosok levonták a tanulságot, hogy egyesülten és szervezetten nagyobb sikerrel léphetnek fel külső ellenséggel szemben és tizenhárom évvel később ezen az alapon kiáltották ki a Declaration of Independence-t. George Washington, az amerikai forradalom vezére, a francia és indián háborúban szerezte meg katonai tapasztalatait, miközben angol ezredessé lépett elő. Az Amerikai Magyar Szövetség intézmények és magánosok adományaiból tartja fenn magát. A részére beküldött összegek a jövedelmi adó bevallásakor levonhatók. A Szövetség uj cime: 614 MILLS BUILDING, Washington 6, D. C.
