Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-03-01 / 3. szám

TESTVÉRISÉG 7 vevőségünk tudja igazolni, hogy a múlt év eb­ben a tekintetben is példás teljesitményü volt. Az osztályokkal, illetve azok vezetőivel kapcso­latunk harmonikus, ami főként a rendszeresitett s a jövőben is fenntartandó kerületi értekezle­tek igazán testvéri légkörének tudható be. d) Minden évközi munkánkról úgy a hiva­talos lapban, mint jelentéseink és körleveleink utján előirás szerint tájékoztattuk illetékes fel­ügyeleti szerveinket, valamint tagságunkat. A fentiekben elmondottak alátámasztására elért eredményeinkkel kapcsolatban álljanak itt értékelési adatainkból a következők: 1) Érvényben lévő biztosításunk (Insurance in force) $1,425,972 tiszta növekedéssel $28,888,- 586-ra emelkedett. Reméljük, hogy ez év végére túlhaladhatjuk a 30 millió dollárt! 2) Okmányaink (Certificates) száma 1,080 növekedéssel (Increase) elérte a 33,454-et. Tag­szám (Membership) növekedésünk pedig tisztán 953 lévén egyesületünk az év végén összesen 31,572 tagot számlált. A tiszta növekedés 101-el kevesebb az 1951. évinél, ami évközi sztrájkok­kal magyarázható meg. 3) Értékelésünk (Ratio percent of Assets) 107.16%, ami ugyan 0.84.-gyel alacsonyabb a ta­valyinál, ezt azonban a közgyűlés rendkivüli kiadásai kellőleg igazolják. 4) Kamathozadékunk (earned interest) vi­szont 3.70%-os volt s mint ilyen a legmagasabb az utóbbi öt év folyamán. 5) Igen jó arányt mutat halandósági tapasz­talatunk 47.1%-kal, mely szintén a legjobb az utolsó öt évben. 6) Irtunk összesen 2,788 uj okmányt; 1,317-et felnőtteknek, 1471-et pedig 16 éven aluliaknak. Ez az arány, mely már évek óta igy áll, teszi lehetővé halálozási százalékunk kedvező voltát s természetesen minden törekvésünk oda irá­nyul, hogy tagságunkat főként a fiatalabb év­járatokkal frissitsük fel. 7) Megnyugtató tudat számunkra az, hogy létszámmegoszlási statisztikánk szerint minden olyan államban (számszerint húszban), hol osz­tályaink működnek, növekedést tudtak felmu­tatni, de eredményt fogunk tudni elérni más ál­lamokban is, ha Vezértestületünk módot ad egy olyan közvetlen terepszemlére, melynek kapcsán uj osztályok lehetnek felállithatók. Befejezésül, arra kérve a Vezér testületet, hogy a csatolt kimutatások és jelentések bete­kintése után tárgyalja le indítványainkat s hagy­ja jóvá az ugyancsak csatolt 1953. évre szóló költségvetésünket, a titkári hivatal részéről le­gyen szabad itt is kifejeznünk hálás köszönetün- ket mind tisztikarunk mind valamennyi munka­társunk részéről élvezett igen harmonikus együtt­működését. AZ ELNÖK ÜZENI... ÁLDOTT HUSVÉTOT — MINDNYÁJUNKNAK Szivem teljességéből kívánom: adjon Isten, mindnyájunknak adjon áldott Husvétot! Eleve­nítse meg lelkűnkben a húsvéti hitet, azt a bi­zonyosságot, hogy eljön a harmadnap. Azt a bi­zonyosságot, hogy a sötétség nem tart örökké. Amint Jób könyve mondja: “Sokszor nem látjuk a napot. Pedig az égen van. Felhő takarja el. De egyszer szél támad. Szétszakadozik a felhő. Is­mét előragyog a nap. Isten körül fényesség tá­mad ...” Szétszakadozik a felhő. Előragyog a nap! Kereszthordozás, Fájdalmak Útja, Nagypéntek után — Husvét következik. Kereszt után — korona! Mint Michelangelo haraggal mondta müvésztársainak: mit rakjátok tele a világot Krisztus megfeszítésének képével. — Miért akar­játok elhitetni, hogy ez az utolsó szó?! A ke- resztrefeszités után a feltámadás, a szenvedés után győzelem jött! Habakuk próféta által is ezt üzente az Ur: “A vég beszél és meg nem csal. Várjad a véget. Az majd megmutatja...” A vég bizonyos: Isten győz! Adjon Isten áldott Husvétot! Tanítson meg hinni, várni, győzni! ALAPÍTÓ tagunk halála Múlt évi közgyűlésünkön tisztelettel adóztunk még életben levő öt alapitó tagunknak. Tisztelet­tel köszöntöttük Bandré György és neje, Nagy János, Danes Mihályné és Bodnár Andrásné testvéreinket. Az öt alapitó tag közül egyet, Bandré György- nét, hazahívott az Ur. Bandré Györgyné 81 év­vel ezelőtt Magyarországon született, 19 éves korában jött szüleivel együtt az uj hazába. Ötvenöt éve, 1898-ban, Bridgeporton, az Első Egyház templomában esküdtek. Mindketten, úgy Bandré bácsi, mint felesége Egyesületünk alapi­tói voltak. Bandré bácsi feleségével együtt épí­tője volt úgy egyházi, mint egyesületi életünk­nek. Isten megadta nékik azt az örömöt, hogy az általuk is elültetett kicsiny mustármag hatal­mas, terebélyes fává növekedését megérhették. Nem dolgoztak hiába. Most egy szép, hűséges szolgálattal telt élet^ után, Bandré Györgynét hazahívta az Ur. Áldott legyen, mindörökké áldott legyen, emlékezete. Bandré bácsit vigasz­talja az a hit, hogy ha “földi élet, baj mind elfogyott, kiköthetünk a biztos parton ott...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom