Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-11-01 / 11-12. szám
12 TESTVÉRISÉG KOSZTA MÁRTON (Folytatás a 10. oldalról) a két győztes monarchia a már messzire szóródott hontalanokat is egy utolsó kelepcébe akarta szorítani. A török kormány azonban elzárkózott a követelés elől; az emigránsok szerencséjére nem álltak fenn kiadatási kölcsönösségi egyezmények a törökök és a másik két ország közt. STATE OP NEW-YORK. I> Itt rmurttuMi n«s ftr tkt Cilj m4 (Mily •r.lo-Ttrk. io «War« o^aüj, ihat it ia bona fide m j intention to become a Citixen of the United State«, and to renounce forever, nil allegiaaep aod fidelity to any foreign Prince, Potentate, State pr Sovereignty whatever, ..d M -b. /j^c/eu 9Í wbot» I am a «ubject / // Koszla M. eltűntnek vélt "első papir"-ja, Amerika diplomáciai történelmének egyik legtöbbet vitatott okmánya Az osztrákok és az oroszok végül visszavonták követelésüket azzal az egyedüli kikötéssel, hogy a számüzöttek egyszerűen hagyják el Törökországot. így indult Koszta Márton újabb vándorútra s igy került végül az Egyesült Államokba 1851-ben. A törökországi magyar emigráció egyik tagja, egy Szőllősy Ferenc nevű nyugtalanvérü, fonák jellemű, már előzetesen is sok nemzetközi viszontagságon átesett kalandor, aki végül hazatért Magyar- országra, irt egy részleges önéletrajzot s abban többhelyütt megemlíti Kosztát. A könyv10 másfél évtizeddel a szerző halála után jelent meg Leipzig- ban. Szőllősy azt mondja, hogy Kutahiában “Koszta Marci” is jelen volt, vele együtt került egy időre kórházba s együtt is távoztak onnan. “Koszta Bihar-megye fia, születése helye Nagyvárad környéke, a belenyei (belényesi) Koszták közül, a Verestoronynál kimenteknél százados volt. Kutahjá- ban idejét tanulással töltötte s a francia nyelv birtokába jutott. Mathematicai és hadi tárgyakkal foglalkozott. Szilárd jellemű, becsületes, 25-26 éves ifjú.” (A kiadó itt megjegyzi a könyvben, hogy Koszta “azóta külföldön elhunyt”, vagyis: 1870-et megelőzően halt meg, a könyv megjelenési dátumából Ítélve.) “Máltai elválásunkkor magyarbundámat, vadásztai’isznyámat, theás kannámat, attilá- mat sat. neki ajándékoztam.” Megjegyzi, hogy együtt hajózott Kosztával török hajón a Darda10 Szőllősy Ferenc: “Kossuth és a magyar emigráció török földön.” (1870.) nellákig, majd angol hajón Máltáig; itt váltak el s Koszta Southamptonba ment tovább. Az az egynémely diplomáciai- és magánforrásokban felmerülő adat, mely szerint Koszta mint Kossuth Lajos kiséretének tagja érkezett Amerikába, tévedésen alapszik. Ihász ezredes, Koszta volt parancsnoka, valóban a Kormányzóval érkezett, de Koszta akkor már mintegy négy. hónapja a Egyesült Államokban volt. A dátum, mely Koszta és a szmirnai kaland történetében a legfontosabb, 1852 julius 31. Azon a napon történt, hogy a magyar száműzött megjelent a new yorki Common Pleas biróságon, hogy bejelentse polgárosodási szándékát az előírásos formáknak. megfelelően. A következő szövegű hivatalos nyilatkozatot irta alá ekkor: “Én, Koszta Márton (Martin Costa), eskü alatt kinyilatkoztatom, hogy jóhiszemű szándékom az Egyesült Államok polgárává lenni és hogy ezennel örökre megtagadok minden fogadalmat és hűséget minden idegen uralkodó, állam és felséghatalom iránt, különösen pedig Ausztria császára iránt, kinek jelenleg alattvalója vagyok. Eskü alatt 1852 julius 31-én: Martin Costa. — Geo. W. Riblet birósági jegyző. — ” 11 Ez a nyilatkozat mentette meg később Koszta Márton életét. Ez az okmány nyitotta meg az utat az amerikai állampolgárság fogalmának és gyakorlati jelentőségének tisztázása felé. Ez az irat a forrása a nemzetközi jog egyik “cause célébre”-jének. Egy kis darab papír — s mögötte, egy magyar ember életén és szenvedésein át, elkövetkező nemzedékek biztonságának záloga. Ez a Koszta-féle “első papír” hozta meg az osztrák császárság kudarcokhoz akkor még nem szokott diplomatáinak megaláztatását. Ez eredményezte, hogy Ausztria császára az Egyesült Államok elnökétől kemény rendreutasítást kapott. A történelem kiszámíthatatlan fordulatai során nem egyszer tört ki háború sokkal kisebb okból is . . . KOSZTA ÉS INGRAHAM Amerikai tartózkodása első időszakában Koszta Márton helyzete olyan volt, mint számtalan magyar bevándorolté akkor és azóta. Angolul nem tudott, rokonai nem voltak az országban és meghatározható foglalkozás nélkül állt. 11 Ez az okmány “elveszett”, “eltűnt”; igy írtak róla később. (Ezideig soha nyomtatásban meg nem jelent.) A Koszta-idejebeli new yorki megyei birósági hivatalt 1896-ban megszüntették s annak iratai közül sokat a New York állami Legfelső Bíróság okmánytárának néhány régi ládájában helyeztek el; ott bukkantam rá. Felkutatásában nagy segítséget kaptam Robert N. Wilkin szövetségi bírótól, a kiváló jogtudóstól és írótól, aki számtalan magyart avatott amerikai polgárrá és mindvégig érdeklődéssel kisérte anyaggyüj tésemet.
