Fraternity-Testvériség, 1951 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1951-02-01 / 2. szám

TESTVÉRISÉG 7 Rozsályi ránézett bozontos szemöldökét fölrántva: — Ne kiabálj úgy, öcsém? Nem vagyok én siket. A tiszt intett a rendőröknek. Azok fölugrottak a bakra, leverték az öreg Groza fejéről a kalapot, a lo­vakról letépték a szallagot. «'Groza románul szidta a rendőröket, mert jómaga is az volt: Rozsályi Dániel a diszkardjához kapkodott, aminek a pengéje rég beszo­rult a hüvelyébe. Fájdalmas és szánalmas látvány volt ez. Szerencsére nem vették észre, mert mindenki a Héry-ház felé rohant. Talán még az ügyeletes tiszt is restelte magát. Visszadobta a kalapot, a szallagot pedig vitte a pre- fekturára. Rozsályi pedig az ellenkező irányba hajtatott kifelé a városból. Három hétre meghalt. Temetésén jó­val kevesebben voltak, mint Héry Judit esküvőjén. Különc volt az öreg a megye szerint és sokan elfelej­tették.---------------------------­BESZÁMOLÓ az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági gyűléséről Irta: Balogh E. István, az AMSz kp. titkára Lincoln Napján (febr. 12.) tartotta az évi gyűlését New Yorkban az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatósága. Dr. Újlaki Ferenc elnökletével, Bencze Já­nos, Suta Péter, Vasváry Ödön, Szegedy L. Ist­ván, Ft. Biró Benedek, Dr. Vincze Károly, Szántó Lajos, Borshy K. György, Király Imre, Dr. Chol- noky Tibor, Dr. Márk Béla, Dr. Molnár Kálmán és Balogh E. István igazgatók tárgyaltak az AMSz múlt évi szolgálatairól és ez évi munka terveiről. (Megbizott szavazattal képviseltették magukat: Szántay Dezső orsz. elnök, Lengyel Ignác, Gombos Zoltán és Székely Izsó igazgatók. Hiányoztak a gyűlésről: Dr. Leffler Andor, Kál- dor Kálmán, Gobozy István, Nt. Papp Károly és Laskó János igazgatók.) A gyűlés folyamán vendégként jelentek meg: Dobozy Arthur, Dr. Nagy János, Cukor Mór, Balogh Sándor, Hatta- yer József, Bokor Ferenc, Castelli Károly, Dr. Lippóczy Miklós, Mrs. Bella Baján és Pregler Tibor new yorki lakosok. A Szövetség fennállása óta (1907) az 1950-ik esztendőben volt a legnagyobb bevétele, $38,137.- 55 (ebben Szántay Dezső elnök és Szántó Lajos igazgató $10,000-os szervezési alap adománya is bent van.). Az országos Közgyűlés, amelyet 1950 október 6.—7. napjain tartott az AMSz New Yorkban $7,835.00 tételt jelent az évi bevételben. A teljes évi bevétel 75%-át, vagyis $28,137.- 55-t forditott az AMSz 1950-ben a hontalan ma­gyarok bevándorlási és védő szolgálatára. Kimu­tatást nyert, hogy egy-egy személy “assurance”- ügye átlag $19.55 adminisztrációs költségbe, va­gyis átlagos számú uj amerikai magyar család behozatala $68.43-ba kerül az AMSz-nak. (A ten­geri és belföldi útiköltséget az IRO és a védnök fizeti s igy az AMSz költsége kizárólag admi- nisztrative.) Felfüggesztett, újra vizsgált és el­húzódó hontalan ügyek egyenként legalább $100—150 munkaköltséget és készkiadást jelen­tenek. 1950-ben 2500 hontalan bevándorlási kér­vényében járt közre segítséggel az AMSz (1948 dec. 1. óta 5600 kérvényt intézett). 1950. decem­ber 31.-ig 755 család (2543 egyén) vándorolt be Amerikába, akiknek ügyeit az AMSz készítette elő. (Ebből 1950-re 1080 egyén esik.) Ez év ele­jén 2970 magyar hontalan felfüggesztett és újra vizsgálatra utalt bevándorlási ügye vár elinté­zésre az AMSz-nél. Vasváry Ödön kp. pénztárnok jelentése sze­rint az amerikai magyar egyházak $419.00 tag­díjjal járultak az AMSz fenntartásához. Egye­sületek ($6,118.73), magánosok ($2,282.13) tag­dijai, hontalan szolgálatra befizetett adományok ($8,682.30) az októberi közgyűlés bevétele és a “Szervezési Alap” adománya alkotják az AMSz egész évi bevételét. Hét teljes és rész-idejű fizetéssel alkalma­zott egyén (Popp E. Gizella, Máriássy Katalin, Dr. Nagy János, Dr. Fekete Bertalan, Thegze G. - György, Módly István, Dr. Hoványi György) és több “önkéntes” segítő végezte a közp. titkárral együtt azt a széleskörű szolgálatot, amely az AMSz fennállása óta a legtöbb munkát jeientő évvé tette az 1950 évet. Az AMSz-et fenntartó egyházak, intézmények, testületek, magánosok, az életmentés, az emberi szeretet és az igazi felebaráti könyörület szolgálatát támogatták minden szivesen áldozott centjükkel. 1951-re $5,038.22 készpénz áthozattal indul az AMSz. Épen ezért az Igazgatóság nyomatéko­san kéri Amerika magyarságát, hogy a Szövet­ség fenntartására szükséges illetéket és ado­mányt minél előbb juttassák el a központba, mert a szolgálat teljes leépítését jelentené azok­nak elmaradása. Legyen 1951 Március Idusának Emlékünnepe az “Amerikai Magyar Szövetség Napja” országszerte. Azzal segítsük a “Magyar Szabadság” gondolatának a mielőbbi megvalósí­tását, hogy Szövetségünk munkáját erősítsük. Uj amerikai magyar testvéreinket kéri, hív­ja és buzdítja az Igazgatóság, hogy legyenek egyénileg is fenntartó tagjai az AMSz-nek a vá­rosaikban szervezett osztályokon keresztül. — Magyar és magyar között, az AMSz Igazgatósága szerint, más különbség nincs, mint amit Ame­rikának a konstituciója állapit meg s ez az, hogy az egyik állampolgár, a másik nem. Az amerikai magyarság nem engedheti tehát önmagát sem rétegezni, sem mételyezni tőlünk távol álló el­lentétekkel. Az AMSz Igazgatósága szívből örül annak, hogy uj amerikai magyar testvéreink be­vándorolhattak s lelki, szellemi és erkölcsi ja­vaikkal fogják gazdagitani közös hazánkat, Ame­rikát. Bizalommal hiv és fogad tehát az AMSz Igazgatósága minden bevándorolt uj amerikai magyart s kéri őket, hogy a már itt élő, polgárrá lett amerikai magyarsággal összefogva igyekez­zenek az AMSz szervezetét velünk együtt erő­síteni és növelni. 1951 decemberében lesz 100 éve annak, hogy a Szabadság Hazájába, Amerikába, jött Kossuth Lajos. A vele érkezők voltak az első magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom