Fraternity-Testvériség, 1951 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1951-02-01 / 2. szám
8 TESTVÉRISÉG “hontalanok”, akik uj hazát kerestek itt. Ők voltak az első csoportos amerikai magyar honalapítók. A magyar bevándorlás 100 éves emlékévét 1952-ben fogja ünnepelni Amerika magyarsága. Ez az év tehát az “Előkészület Esztendeje” az AMSz életében és munkájában. — Egy Országos Karaván Utat fogunk előkészíteni az Iowa állambeli “Kossuth Megye” fővárosába, — Algo- nába. Kossuth emlékbélyeg kiadásának az engedélyét fogjuk kérni az Amerikai Kongresszustól. Országos Központokban, (Washington, Columbus, St. Louis, Cincinnati, stb.) ahol Kossuth történelmi emlékei amerikai jelentőségűek, alaposan megszervezett “Kossuth Nap”-ok keretében emlékezünk meg arról a történelmi, kulturális és emberi szolgálatról, amellyel uj hazánk belső erejéhez és növekedéséhez a magyarság járult. Az Igazgatóság kéri amerikai magyarságunkat, hogy lelkesen karolja fel és támogassa az AMSz-et a centennáriumi ünnepségek előkészítési nagy munkájában. A gyűlés előtti napon, febr. 11.-én, tartották a különféle nemzetiségek politikai menekültjei részvételével Philadelphiában azt a demonstrációt, amelyen Ft. Varga Béla, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke, tartotta a hivatalos beszédet. Az AMSz Igazgatósága örömmel olvasta azt a kiáltványt, amelyet a kelet- és középeurópai menekült politikusok közös képviselete adott ki ezen a gyűlésen.' Az Igazgatóságot Szántó Lajos képviselte Philadelphiában. Dr. Cholnoky Tibor bejelentette, hogy a “Magyar Intézet” alapítványt a new yorki Columbia Egyetem elfogadta s az Intézet fejlesztéséhez szükséges tervek rövidesen megvalósításra kerülnek. _ Dobozy Arthur, a Segélyakció titkára, európai útjáról számolt be s annak sikeres eredményeit vázolta az Igazgatóság előtt. Más tárgykörök az AMSz szervezési munkáját, jövendő terveit, pénzügyi tételeit, Osztály- Szervezeti-Ügyrendjét, a hivatalos kiadvány (“News Letter”) folytatását, hazafias és kulturális kiadványok közlését, stb. érintették. Az Amerikai Magyar Rádió Órákat képviselő, tanácskozási joggal felruházott igazgatóul Weiler Györgyöt (Milwaukee, Wis.), — tiszteletbeli igazgatónak Ft. Jakab Andrást (Detroit, Mich.) és Fodor Józsefet (Columbus, Ohio) választotta meg ez évre az Igazgatóság. Az Igazgatóság uj elnökéül 1951-re Bencze János Verhovay országos elnököt választotta meg. A gyűlés kezdetén Dr. Vincze Károly, a bezáró imát pedig Ft. Biró Benedek mondta. Az AMSz Igazgatóságának évi gyűlése az építés és szolgálat jegyében folyt le. OLVASTUK UJ KÖNYV KOSSUTHRÓL (Sebestyén Endre munkája: "Kossuth, a Magyar apostle of world democracy, 218 oldal.) Kossuth Lajos minden időkre a legnagyobb “témája” marad a magyar történelemnek. Kevés olyan férfi van az egész világtörténelemben, akinek élete annyifelé szétágazó széles folyam lenne, hogy századokra munkát tudjon adni a kutatóknak. Kossuthé, ez a három világrészre szétágazó élet, ilyen volt. Majdnem százötven éve, hogy született, 57 éve, hogy meghalt, de élete még messziről sincsen úgy felkutatva és feldolgozva, ahogyan magyar és világtörténelmi nagysága révén megérdemelné. Sőt, már régen és sokszor megállapították, hogy a Kossuth irodalom a magyarok között is szégyenletes állapotban van. írásait, beszédeit még ma sem szedték össze, levelezése ma is túlnyomó részben kiadatlan, sőt: a rávonat- kozó magyar és idegen bibliográfia is várat magára. Hogyne lenne szegény a Kossuthra vonatkozó angol- nyelvű újabb irodalom, ha a magyar példaadás is ilyen! Pedig Kossuth az, az idegen államférfiak közül, akit az angolszász világ legkevésbbé tud vagy akar elfelejteni, hiszen legragyogóbb beszédeit ezen a számára idegen nyelven irta és mondotta el, sokáig élt Angliában, ahol igen sok angolnyelvü cikket irt s már-már úgy volt, hogy életét egészen annak földjébe gyökerezteti meg. Ma is emlegetik, ma is idézik. Csak a napokban jelent meg a neve újra az egyik nagy washingtoni lap első oldalán, F. D. Roosevelt elnök levelezésének közlése révén, egy kimutatásban, hogy úgy jó, mint rossz vonatkozásban kikkel hasonlították össze az Egyesült Államoknak ezt a kontroverziális, de a géniusz jeleit sok tekintetben eláruló vezetőjét. Kossuth is ott van azok között akikhez, jó oldalait tekintve, méltónak tartják egyesek hasonlítani. Joggal-e, vagy nem, az más kérdés. A Kossuthra vonatkozó újabb angolnyelvü irodalom csak egyes cikkekben, néhány fontosabb könyvben merül ki, amelyek inkább a tudományos kutatóvilág számára készültek. Pár évtizeddel ezelőtt egy német iró, Otto Zarek irt egy népszerű Kossuth életrajzot, amely angolul is megjelent. Ez a könyv jó volt afféle lelkendező Írásnak, amely hősét az egekig nagyítja, amelyből azonban valahogy hiányzik az őszinteség: német ember irta, már pedig egy nemzet igazi nagyjairól méltóképen csakis annak a nemzetnek gyermekei Írhatnak. Az eljövendő igazi Kossuth életrajzot is csak magyar ember írhatja meg. Sebestyén Endre most megjelent, szép kiállítású, gondosan és szeretettel megirt könyve épen ezért feltétlenül nagy hiányt pótol és kitűnő segédeszköz lesz az eljövendő Kossuth jubileumi esztendőkre. A 220 oldalas, illusztrált kötet több, mint Kossuth életrajz: megvan benne tömören és jól összefoglalva az egész magyar történelem, az a sokszor véres, sokszor szomorú, sokszor dicsőséges történelem, amely nélkül, mint bevezetés nélkül Kossuth sem merülhetett volna a történelem hullámai fölé s amelynek ismerete nélkül magát Kossuthot sem lehetne megérteni. Az iró biztos kézzel és pontos tudással megrajzolta a hátteret, amely szükségszerűvé tette Kossuth szinte messiási elküldetését. Életének külső adatai mellett természetesen bele próbál világítani a
