Fraternity-Testvériség, 1951 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1951-08-01 / 8. szám
2 TESTVÉRISÉG Ä MOST SZÁZ tVZ 1851 SZEPTEMBER Végre valóban elérkezett a szabadulás napja Kossuth és környezete részére. Szeptember elsején reggelre nagy csomó ló, öszvér és teve állott a nagy kaszárnya udvarán, több tucat kocsival, készen a magyarok elszállítására. Csomagjaik elhelyezése után a férfiak lóhátra ültek, a nők pedig kocsikban vagy hordozható székekben foglaltak helyet. A magyarok elindultak, “édes fájdalommal emlékezve vissza kényelmes fogságukra és a jó törökökre.” Számos falun áthaladva, az Olympus hegyein keresztül szept. 7-én érkeztek a Dardanellák Gemlik nevű kikötőjébe. Itt azonnal egész csomó ember próbálta megrohanni Kossuthot, hogy általa Amerikába juthasson, de az amerikai hajó a már előjegyzett ötvennél több személyt is alig tudta fel- \ enni. Másnapi pihenés után szept. 9-én szálltak egy török hajóra. Ez a hajó vitte őket le a Dardanellák déli bejáratához, ahol az amerikai “Mississippi” már várakozott reájuk. Szept. 10 volt, reggel. Délre valamennyi magyar az amerikai hajón volt, 55 lélek, akik közül elsőnek Berzenczey László, volt erdélyi képviselő szállt fel az amerikai földet jelentő hadihajóra, azért, mert ő tudott legjobban angolul. Berzenczey szerint a Long kapitány által felfogadott 9 tagú olasz zenekar “a Rákóczit tördelte, de mi ezt félbeszakítottuk és mindannyian telt torokkal énekeltük: Isten áldd meg a magyart!” A “Mississippi” másnap, 11-én indult el Smyrna felé, ahová reggel ért. Itt várni kellett, mig a megbízott amerikai tisztek megérkeztek a rengeteg újonnan vásárolt élelmiszerrel. A magyaroknak ugv látszik szabad volt leszállniok, mert egyikök, Cseh Imre kapitány, volt honvédtiszt, aki gyerekkora óta a török janicsárok között nevelkedett, Nagy János nevű szolgájával együtt “meglépett”. Visszament Konstanti- rápolyba, ahol nemsokára, nagy nyomorúságban meghalt, az ottani magyarok őszinte szomorúságára. Szept. 15-én indult el a “Mississippi” Smyrnából, rengeteg friss élelmiszerrel megrakodva. Másnap egy Syra nevű sziget mellett mentek el, onnan hallottak harangszót feléjük csendülni, évek óta először. “Oly jól esett hallani” — írja László Károly naplójában. A következő négy nap eseménytelenül telt el, csak a tengeri betegség kezdte gyötörni magyarjainkat. Calabria partjai, Stromboli és Elba szigetek mellett elhaladva, szept. 21-én az olaszországi Speziába értek. Itt, belefáradva a tengeri ut és betegségbe, többen le akartak szállni, hogy véglegesen otthagyják az amerikai hajót, ezt azonban nem engedték meg. Sokan, küönösen olasz fiatal emberek, csónakokon mentek a “Mississippi”-hez, Kossuthot éltetve. A következő két napot itt töltötték, mert Kossuthnak találkozója volt Commodore Morgan-nel, a négy hajóból álló földközi tengeri amerikai flotta parancsnokával, amely flottához tartozott a “Mississippi” is. Kossuth partraszállt és egy óráig tárgyalt is az amerikai főtiszttel, főképen arról, hogy Marseille-nél vagy Gibraltárnál le akart szállni, hogy átmehesse i Angliába. Kossuth azt kérte, hogy az amerikai hajó várjon rá vagy két hétig Gibraltárnál. Morgannek szigorú utasítása volt, hogy Kossuthtot nem szabad leengedni a hajóról. Ebbe az amerikai hatóságok azért egyeztek bele, mert nem akartak az akkor is kényes európai helyzetben újabb zavarokat előidézni Kossuth hirtelen megjelenése által. Kossuth azonban makacsul ragaszkodott ahoz, hogy mielőtt Amerikába menne, előbb rövid időre Angliába megy, főképen azért, mert gyermekeit ott akarta hagyni és szá- rros barátjával találkozni akart. Morgan nagynehezen beleegyezett, hogy Kossuth Gibraltárnál elhagyja a “Mississippi”-t és rendeletben adta Long kapitánynak, hogy 10-20 napig várjon Kossuth visszatérésére. Máig is meglevő levelében azonban megengedte neki, hogy tovább is várjon, ha kell, ae ezt ne mondja meg Kossuthnak. Szept. 25-én elhagyták Speziát és másnap estére a francia kikötőváros, Marseille elé értek, ahol a nép nagy zenebonával fogadta őket. Long kapitány minden tiltakozása ellenére Kossuth, pár tisztje kíséretében partraszállt és 24 órát francia földön töltött, megpróbálva, hogy francia területen menjen keresztül Anglia felé, ezt azonban a francia kormány nem engedte meg. Október elsején a “Mississippi” tovább indult Gibraltár felé, ahová október 5-én éjjel ért. Vasváry Ödön J m
