Fraternity-Testvériség, 1950 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1950-05-01 / 5. szám
OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORNED FEDERATION OF ANERICA Published Monthly «WiÄ Megjelenik havonta Főszerkesztő—Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI, D. D. Felelős szerkesztő—Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY Subscription $2.00 a year Előfizetés évi $2.00 Társszerkesztők—Associate Editors: EMERY KIRÁLY and EDMUND VASVÁRY “Reentered as second-class matter May 1st, 1940, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Original entry as second-class matter authorized August 10, 1946” VOLUME XXVIII. "THE YEAR OF THE BETHLEN HOME" MAY, 1950 "VALAKI ITT JÁRT ... ÉS HAZAMENT" Dr. Újlaki Ferenc temetési beszéde Dr. KALASSAY SÁNDOR felett 1950 május 8, Ligonier, Pa. Megilletődve állok e szent helyen, mert Kalassay Sándor nagyon közel állt szivemhez és mi is szivében voltunk. Tiszteletteljes szeretettel vettem körül, mintha édesapám lett volna. Hónapokkal ezelőtt, mikor emlékezést irt arról, akit ő is nagyon szeretett, emlékezését ezzel zárta be: “Bár térhetnék haza, hol készen vár a hely, hol bűnnek nincs szava s a szív békére lel.... Oda, a szent helyre, hol nincsen fájdalom, nincs válás, küzdelem — oda vigyj, Jézusom!” Szive vágyakozását fejezte ki ebben: “Bár térhetnék haza....” És most hazatért. 81 éves korában hazahívta a Főpásztor. Dr. Kalassay Sándor elment. Valami elmúlt életünkből. Mert több volt ő, mint egy név, személy. Szimbólum, intézmény, egy korszak volt ő. Es most elmúlt. Hazament. De hála legyen Istennek, hogy általa oly sok áldás jött életünkbe, munkálkodásának oly sok drága gyümölcse maradt itt, hogy az ezekből kiáradó fény, melegség, hálával tölti meg szivünket, enyhíti fájdalmunkat és békés szívvel, diadalmas lélekkel mondjuk: nem gyásznak, hanem koronázásnak napja ez a nap! A hit diadalának napja ez! Mert Dr. Kalassay Sándor munkájára, szolgálata gyümölcseire gondolva, még öntudatosabban érezzük azt, amit mindig éreztünk, de most még nagyobb bizonyossággal vallunk, hogy nincs szebb, felségesebb, boldogitóbb szolgálat, mint Isten szolgálata! A történelem királyok, uralkodók, hadvezérek, politikusok nevét jegyzi fel, de az élet igazi hősei az Istentől megittasodott emberek! Azok, akik az apostollal együtt azt mondják: “Aranyam és ezüstöm nincs, de amim van, azt adom: a názáreti Jézus nevében kelj fel és járj!” Isten követének, szolgájának, munkatársának, Isten eszközének lenni! Isten eszköze! Ez magasztalja fel, ez teszi értékessé az életet. Kinek a kezében van az eszköz, — ettől függ minden. A festék és ecset csak anyag addig, mig jön a mester, Munkácsy, Rubens, kezébe veszi és — remekmű lesz belőle. A szavak csak szavak, de jön Arany, Petőfi, Ady, Szabó Dezső és a szavakból látomást nyer a lélek, tüzet fog a szív. Négy húr és Paganini, vagy Szigethy és csodálatos zene lesz belőle. Nem az eszköz, hanem a mester keze, lelke, mely az eszközökön át jut kifejezésre. Egy törékeny testű ember, Kalassay Sándor egy ifjú sárospataki szénior és segédtanár, odakerül Isten kezébe és az eszközön, a törékeny életen át, százezrek érzik meg: “jó az Ur, boldog az az ember, ki Ő benne bízik!” Kalassay Sándor Amerikába jövetele Istentől adott küldetés volt. Az történt, amit az Ige mond. Látta az Ur az ő Amerikábt vándorolt magyar gyermekeit. Látta és megesett rajtuk a szive, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. így szólt az Ur: “És most mit tegyek itt? hiszen népemet ok nélkül vitték el.... minden nap gúnyolják. Ezért hadd ismerje meg népem az nevemet....” (Ézsiás 52:5-6) Hadd ismerje meg az én népem, hogy ha a tenger túlsó szélére mentek is, ott is velük vagyok. És 55 évvel ezelőtt elküldte Kalassay Sándort, ifjú hitvesével Abaházy Erzsébettel együtt. Elküldte, hogy az ő munkálkodásukon át mindenek érezzék meg: “Mily szépek az örömmondó lábai, ki békét hirdet, jót mond, szabadulást hirdet, ki azt mondja Sionnak: uralkodik a te Istened!” Ézs. 52:7. Egy ember felállott prédikálni, Istent szolgálni és a sötétségben, árvaságban ülők láttak nagy világosságot. És mint kedvenc bibliai részében, melyről oly sokszor prédikált, az élettelen, szétszórt csontok megelevenedtek, szerves egységbe formálódtak, úgy alakult ki az amerikai magyar reformátusságban a hit és testvér-
