Fraternity-Testvériség, 1949 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1949-12-01 / 12. szám
TESTVÉRISÉG 5 Testvér pár év múlva, ha találkozunk, én hiszem, hogy azzal fog megszólítani, hogy már itthon érzi magát. Eddig tartott a diskurzus. Aztán mind a ketten hallgattak.... Ki-ki a maga gondolataival volt elfoglalva.... A száműzött felállt kezet nyújtott s búcsúzóul csak annyit mondott: “köszönöm.” Az amerikai magyar annyit válaszolt: — viszontlátására. AZ ARADI 13 VÉRTANÚ Irta: Vasváry Ödön 10. LAHNER GYÖRGY (1795—1849) Az egyetlen aradi vértanú, akiről bizonyosan tudjuk, hogy későbbi amerikai magyarokkal is hosszabb ideig kapcsolata volt, Lahner György tábornok, akinek nagy és fontos szerep jutott a magyar hadsereg fegyverrel való ellátásában. Ő maga, bár szintén képzett katona volt, az osztrák hadsereg tisztje, nem a harctereken tüntette ki magát, hanem olyan téren, amely épen olyan fontos ugyan, mint a harctéri szolgálat, de sokkal kevesebb elismeréssel szokott járni. 1795-ben született Besztercebányán és kora fiatalságában a katonai pályára lépett, ahol a szokásos módon haladt előre a ranglétrán. 49 éves korában lett őrnagy. Bizonyára osztrák tiszt korában is felszerelési munkát végzett, mert amikor arra került a sor, hogy a Pesten létesítendő fegyvergyár számára képzett vezetőket keressenek, a választás a polgári sorban levő Rombauer Tivadarral együtt Lahnerre esett. Rombauer, a későbbi amerikai magyar, akinek először két fia a magyar szabadságharcban vett részt, azután mind a négy fia Lincoln katonájává lett az Egyesült Államokban, Lőcsén született. (Apja Körmöcbánya mellett élt, ahol a Révay bárók jószág- igazgatója volt.) Rombauer kohászatot tanult Selmecbányán s már mint fiatal ember, elismert tekintély volt ezen a réven. Ő volt egyik alapítója Rimamurány - Salgótarjáni vasmüveknek és az ózdi hatalmas gyárnak, amelyek ma is megvannak, a diósgyőrivel együtt. Mikor a fegyverek szükségessége nyilvánvalóvá lett, a magyar kormány először a pesti De Valero kaszárnyát jelölte ki gyártelepül. Ennek a vezetője lett Rombauer, aki mellett mint katonai szervező és felügyelő Lahner tábornok működött. Gelich Richard, későbbi magyar tábornok, aki a szabadságharc történetét is megírta, hangsúlyozza, hogy az uj gyár minden várakozást kielégítő működésében a legnagyobb érdem Rombauer mellett Lahner Györgyé volt. A kifogástalanul működő gyárat, amikor Pest osztrák kézre került, Nagyváradra kellett szállítani, onnan vissza májusban, amikor a főváros újra magyar kézre került, majd onnét, a helyzet nehezedésével, Szegedre. Óriási vállalkozás volt ez, mert vasutak alig lévén, a gyár nehéz gépeit szekereken kellett szétszedve elszállítani. Utolsó útját Szegedre a gyár felszerelése csak két heti keserves ut után tudta megtenni. A nehézségeket azonban sikerült legyőzni és a gyár úgyszólván az utolsó napokig teljesíteni tudta hivatását, amiben Lahner lelkiismeretes munkájának is nagy része volt. Kivégzése előtt abban a szomorú örömben volt része, hogy felesége, Damjanics és gróf Vécsey tábornokok feleségével együtt az utolsó előtti napon meglátogathatta. Emlékét a magyar szabadságharc története örök időkre őrizni fogja. KOSSUTH LAJOS GONDOLATAIBÓL ... Aki politikával foglalkozik s a “lux veritatis” fényével nem ismerős, mely a történelemből világit, jobb, ha politika helyett a kőmüvességre adja magát, mint a francia szólásmód szól. ... én az emberiséget — képletileg szólva — szerves testnek szeretem tekinteni, melynek szervei a nemzetek. A törvény itt is az, ami általában a természetben. Nem egység, hanem összhangzás a különfélesé- gekben. Ezeknek észlelése s az összhangzás kapcsolatának kutatása egyike a legháladatosabb feladatoknak, melyeket az emberiség magának kitűzhet a progressives érdekében. S e feladat a történészé. Nem a chronistáé, hanem a történészé. A kettő nem egy. Amaz csak anyaghordó napszámos. Emez építész. De nemzetek kettős organizmusok. Nemcsak az emberiség organikus tagjai, hanem kollektív egyéniségek is. Ez utóbbi minőségben semmi sem lehet reájuk fontosabb, mint az önismeret. Ennek kútfeje a történelem. Ez — ha szabad magamat igy kifejeznem — a nemzetegyén pszichológiája. Ez egy szó eléggé jelzi, menynyire fontosnak tartom a történelmet. Növeli e fontosságot az, hogy a “nemzet” egyenesen történelmi produktum. Faj nemzetiséget alkothat. Nemzetet csak történelem. Nemzet államgeográfiai társadalom, mely csak történelmileg születhetik, történelmében él, s történelmével kapja és bírja lét jogát.
