Fraternity-Testvériség, 1947 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1947-06-01 / 6. szám

TESTVÉRISÉG 5 széd, hogy a szebb jövendő számára meg kell menteni a testet is, hogy abban a cselekvő lélek lakozhassék. Az elnökasszony a legjobb szónokok közé tartozik, akiket valaha is hallhattunk. Kitűnő szónok, mert nincs szüksége mesterfogásokra. Egyszerűen bizonysá­got tesz az egyéni élmény erején keresztül Istenről, aki emberek és nemzetek sorsát jó tetszése szerint igazgatja. És arról, hogy ez a nagykegyelmü Ur, ho­gyan nyilvánítja magát a történésekben. "SZIVÉBE ZÁRTA..." — New Jersey állam — A trentoni “Függetlenség”-bői: Magyarország első asszonyának Tildy Zoltánnénak trentoni látogatása örökre emlékezetes lesz a trentoni magyarság történetében. Nemcsak azért, mert ez volt az első alkalom Kossuth Lajos óta, hogy magyar ál­lamfő vagy annak felesége Trenton történelmi neveze­tességű földjére tette lábát, hanem főként azért, mert az elnökasszony kedves egyéniségével, finom modorá­val, brilliáns beszédeivel vallási és politikai nézetre való tekintet nélkül meghódította Trenton magyarsá­gának a szivét. Valósággal rajongó és ujongó szeretet­tel vette körül mindenki az ünnepeltet Óhazai véreink sorsát, emberfeletti erőfeszítését, üzenetét oly élethűen és megrázóan tolmácsolta, hogy a könnyek első sza­vától utolsóig hullottak a hallgatók szeméből. Trenton magyarsága örökre szivébe zárta a kedves egyéniségű elnökasszonyt s vele együtt az óhaza szenvedő, küzdő magyarságát. "ŐSZINTE VOLT" — Országos egyesület — A “Verhovayak Lapjá”-ból: Odakint zengett az ég s a fekete felhőket tüzes villámokkal ostorozta a tavaszi vihar s zúgva omlott az eső, mintegy aláfestve a Halál Völgyéből életre szállt nemzet Első Asszonyának eleven leírásait, me­lyekből diadalmasan bontakozott ki az uj magyar de­mokratikus életnek Ígéretes képe. Nem politizált. Az Életet irta le. Azt a porba súj­tott, összetört, mindenéből kifosztott, százszorosán le­gázolt, tehetetlenné szegényedett magyar életet, mely a Halál küszöbén megfordult és a semmiből világot te­remtő akarattá formálódott. Gyorsan beszélt. Folyékonyan beszélt és mégis érezni lehetett, hogy minden szót a szivéből tépett ki, asszonyi, anyai, honfilányi szivéből, s ezért minden szava belevésődött a hallgatók szivébe, akik számára ez az előadás — kinyilatkoztatás volt. — A szivét tárta fel és a szivek feltárultak előtte. Borzadva te­kintett vissza és vele borzadtunk. Hittel nézett előre és vele hittünk. Mosolygott ránk és visszamosolyog­tunk. Könnyezett és könnyek fakadtak a szemünkből. Felzokogott és vele zokogtunk fel. Őszinte volt. Hiszünk neki. "ROKONÁNAK ÉRZI" — Bányavidék — A “Magyar Bányászlap”-ból: Nem volt soha se Magyar Amerikának az óhazá­ból még olyan vendége, aki jobban az itteni magyarok szivébe férkőzött volna egyetlen szereplése után is, mint Tildy Zoltánná, a magyar köztársaság elnök felesége. Régebbi amerikások, mint e sorok Írója, mond­ják, hogy jártak itt az első világháború előtt is óha­zaiak — és akkor az óhaza iránti érdeklődés még sok­kal nagyobb volt, mint ma, frissebb volt az óhaza él­ménye, mint napjainkban, — de azok se tudták hall­gatóikat úgy lebilincselni beszédeikkel, mint Tildy Zoltánná. Nincsen ebben semmi különös — csak épen hal­lani kell ezt a Nagyasszonyt, akkor rögtön érthető ez. Magyarország első asszonya nem cikomyás nyelven, de a legegyszerűbben beszél az amerikai magyarok­hoz, véreihez: akiknek rokonaitól, az egyszerű falusi néptől hoz üzenetet, akik között maga is élte élete javarészét. A maga természetes, egyszerű, de példátlan köz­vetlen modorával a beszédei alkalmával már a máso­dik mondatnál csatát nyer. Aki hallja: már rokoná­nak, testvérének érzi Magyarország első asszonyát. "KÖZVETLEN ELŐKELŐSÉG" — Illinois állam — Az “Otthon” cimü chicagói hetilapból: Az elnök hitvesében, Tildy Zoltánnéban a nemzet legmagasabb rangú polgára jött el hozzánk. E látogatóban találkozott az amerikai magyarság először az uj magyar szellemmel. Tudjuk, hogy ez a szellem, ép azért, mert uj, még nem általános. Tüdy Zoltánná, az elnök felesége, a falusi tanító leánya, a volt tanítónő, a vidéki lelkész hitvese, akit az igazsá­gos gondviselés az ország Első Asszonyává avatott, modorából, fellépéséből, beszédéből, egész magatartá­sából több előkelőség árad, mint egy ötszáz éves grófi családfából. S ugyanakkor mégis oly természetes, köz­vetlen, melegszívű, őszinte, keresetlen, hogy amikor a legszegényebb munkásasszonnyal beszélget, akkor is érezni, hogy a testvérét látja benne. Testvére ő a legkisebbnek most is, amikor az ország Első Asszonya, de igazi előkelőség volt ő már akkor is, amikor mint az üldözött falusi tanítónak a lányát ugyan nem tisz­telték volna egyenrangú társadalmi lényként az ak­kori nagyurak! S Tildy Zoltánné ezért megtestesítője az uj magyar szellemnek ... "VARÁZSERŐ" — Dél Ohio állam — Az akroni “Békesség” cimü c. kiadványból: És amikor boldogan vesszük tudomásul, mi ame­rikai magyarok, hogy no! végre jött közénk valaki, akit mindnyájan tudunk tisztelni és szeretni, azon kezdek gondolkodni, hogy mégis honnan vette Nt. Tildy Zoltánné azt a varázs erőt, hogy beszédének ha­tása alatt épp úgy tapsolt, vagy könnyezett a legradi­kálisabb kommunista, mint a templombaj áró keresz­tyén ember... Én azt hiszem, hogy Nt. Tildyné ame­rikai tartózkodásának az lesz a legtovább fennmaradó emléke, hogy Őt mindenki szerette... Kicsoda Tildy Zoltánné? Egy magyar református lelkipásztornak a felesége. Akarattal nem mondtam, hogy a magyar köztársaság elnökének a felesége, mert meg vagyok győződve arról, hogy ezt a csodás sikert, amit elért itt Amerikában legelsősorban is nem azért érte el, mert egy ország első emberének a felesége, hanem azért érte el, mert egy ország első emberének a felesége, hanem azért mert egy egyszerű, magyar református asszony. "FELEJTHETETLENÜL .. " — Wisconsin állam — A “Wisconsini Magyarság”-ból: Tildy Zoltánné 40 percig beszélt, meghatóan, gyö­nyörűen, felejthetetlenül... A közönség szűnni nem akaró ovációkon részesítette a magyar állam elnöké­nek csodálatos feleségét. Soha ilyet nem látott még ez a közönség, hogy református pap katholikus lel­késztársát kérte fel az asztali áldás és az ünnepi be­széd elmondására és hogy a Nagyasszony mellett, aki tudvalevőleg református pap felesége, katholikus plé­bános ült, veje, egy református presbyter mellett pe­dig egy másik katholikus lelkész. Boldog Milwaukee!

Next

/
Oldalképek
Tartalom