Fraternity-Testvériség, 1946 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1946-11-01 / 11. szám
6 TESTVÉRISÉG “MI HAGYNÁNK ABBA A MUNKÁT? NEM!” Az Amerikai Magyar Segélyakció Magyarországra 'küldött bizottságának jelentése Az Amerikai Magyar Segély Akció, amint az köztudomású, szeptember hó végén három tagú bizottságot küldött át Magyarországra, hogy ott, egy részt helyszínen győződjenek meg az idáig átküldött, megközelítőleg egy millió dollár értékű amerikai magyar adomány helyes, szétosztásáról, más részt pedig személyes tapasztalat alapján tegyenek itt jelentést az akció jövőbeni munkáját illetőleg. A bizottság, melynek tagjai Dr. Újlaki Ferenc, egyesületünk elnöke, Falussy Lajos, a Verhovay Egylet egyik igazgatója és Dobozy Arthur, a Segély Akció ügyvezető titkára voltak, novemberre tért vissza magyarországi útjáról s alábbi jelentésben számolt be küldetés arról a Segély Akció igazgatósági gyűlésén, 1946 november 11.én Ligonier- ban, Pa. A fáradságos tapasztalatok alapján készült jelentés beszél önmagáért minden testvéren gondolkodó magyar számára. Kommentár tehát nem szükségees hozzá. Mindössze annyi megjegyzés kívánkozik ide, hogy Egyesületünk tagsága, mint a múltban, úgy — reméljük — a jövőben is, de különösen ezen a télen, meg fogja tenni a legtöbbet, amit magyarországi testvéreink érdekében tehet. Az A. M. S. igazgatósági gyűlése még ez év januárjában elhatározta, hogy bizottságot küld ki Magyarországra, hogy az ottani helyzetet tanulmányozva meg tudja állapítani, mire volna legnagyobb szükség és intézkedéseket tegyen a szétosztásra vonatkozólag is. Amerikai ellenőrző hatóságaink szintén szükségesnek látták, hogy intézményünk képviselői személyesen győződjenek meg az óhazai állapotokról. Sajnos, bizottságunk csak augusztus végén kapta meg a szükséges beutazási engedélyt, és azért előzőleg Himler Mártont kérte fel. az igazgatóság, hogy ideiglenesen képviselje a Segélyakció érdekeit Magyar- országon és szervezze meg a szétosztó Bizottságot. Ez meg is történt. Háromtagú bizottságunk Dr. Újlaki Ferenc, az igazgatóság társelnöke, Falussy Alajos, végrehajtó bizottság társelnöke és Dobozy Arthur, ügyvezető titkár szeptember 21.-én indultak útnak és szeptember 24.-én este érkeztek Budapestre Himler Mártonnal, aki Bécsben csatlakozott a bizottsághoz, illetve volt szives azt Budapestre vinni autóján. Utazásunk célja kettős volt: egyrészt megvizsgálni a budapesti irodát, az eddig küldött javak szétosztását, a szétosztó bizottság működését, másrészt a lehető legszélesebb alapon megvizsgálni az óhazai helyzetet és szükségleteket, hogy a szerzett tapasztalatok alapján az igazgatóság a Segélyakció további támogatását hatható- sabbá tehesse. Bár feladatunk nem volt könnyű, ha tekintetbe vesz- szük a rendelkezésünkre álló időt — mindössze rövid há- romésfél hetet — és a még mindig fennálló közlekedési és egyéb nehézségeket, mégis úgy hisszük, hogy kellő képet kaptunk ahhoz, hogy jelentésünk végén megtehessük javaslatainkat. Bizottságunk munkája Magyarországon. Legelső dolgunk természetesen az Amerikai Képviseletek meglátogatása volt. Schoenfeld követ, valamint az Amerikai Katonai Misszió tagjaival, ez utóbbiak közül különösen McClain orvos-alezredessel volt alkalmunk a segélyt illető ügyeket megbeszélni. Ezután megvizsgáltuk a budapesti iroda ügyvezetését, melyet rendben találtunk. Ottani irodánk úgy a hatóságok, mint a jóléti intézményeket képviselő szétosztó bizottság tagjainak véleménye szerint is rendben és korrektül végezte dolgát, annak ellenére, hogy sokszor voltak nehézségeik. Tekintettel a dollár alacsony magyarországi értékére, szükséges volt az iroda költségeit csökkenteni, részben fizetések leszállításával, részben pedig azzal, hogy a Penicillin készlet kezelésére külön díjazást nem adunk. Irodánk megmarad a főváros által engedélyezett szerény helyen, az Országos Mentőegyesület Székházában levő ingyen irodában, viszont Ígéretet kaptunk, hogy valamivel rendesebb berendezést kap, ugyancsak a főváros révén. Akciónk következő pár hónapi munkája meg fogja mutatni, hogy budapesti irodánk további leépítése szükséges lesz-e és milyen mértékben. Budapesti irodánk természetesen szorosan együttműködik az A. M. S. magyarországi bizottságával, amelynek két teljes: egy végrehajtó, valamint egy gyógyszer, élelmezési és ruha-albizottsági gyűlésén vettünk részt. A bizottság tagjai a már közzétett társadalmi és egyházi jóléti intézmények képviselői; tanácsadói minőségben pedig a Népjóléti Minisztérium és a Főváros megbízottai vesznek munkájában részt. Mint minden ilyenfajta bizottság esetében, ennél is hátrány a nehézkesség. Küldöttségünk tagjai a gyűléseken többször rámutattak arra, hogy a szétosztást feltétlenül meg kell gyorsítani, mert az amúgy is lassú szállítás után nincs értelme annak, hogy segítségünk még Budapesten is halasztást szenvedjen. Különösen fontos feladatot oldott meg küldöttségünk azzal, hogy az eddigi praxissal szemben bevezette, hogy a magyarországi bizottság még önállóbban intézze a szétosztást, minél kevesebb hatósági beavatkozással. Eddig a hatóságok által előkészített listák alapján dolgoztak főképpen, mig ezentúl ezek a hatóságok mindössze adatokat szolgáltatnak. Megérttettük, hogy éppen mert a Segélyakció amerikai
