Fraternity-Testvériség, 1946 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1946-11-01 / 11. szám
TESTVÉRISÉG 7 gyűjtése társadalmi és egyházi alapon nyugszik, igy az elosztás is ilyen alapon történjen. Meggyőződésünk, hogy ha az Amerikai Magyar Segélyakció működését még huzamosabb időn át folytatja, úgy feltétlenül szükség lesz egy született amerikai képviselőre, aki gyorsan és függetlenül intézkedhetne egyrészt az elosztás felől, másrészt pedig állandóan a helyszínen tartózkodván, figyelemmel kisérhetné a viszonyok és szükségletek változását. Minden esetre mindent megtettünk arra nézve, hogy az elosztás ezentúl gyorsabb legyen. Ennek érdekében kétféle adományt fogunk tekintetbe venni: általános és cél-adományok. Ez utóbbiak olyanok, amelyeknél már az Egyesült Államokban az adakozók meghatározzák, hogy azok milyen intézményeknek adandók ki, mig az előbbi az általános adományok szétosztásáról ezentúl is a magyarországi bizottság gondoskodik. Az eddig küldött gyógyszerek kiosztásáról már többször tettünk jelentést. Jelenleg az általunk vitt Penicillin van kiosztás alatt. Ez a készlet ez év végéig eltart még. Megtekintettük a Frigyessi klinika Penicillin osztályát s meggyőződtünk a kiosztás rendességéről, Győrffv adjunktus vezetése alatt. A jelenlegi Penicillin készletből mintegy 40% már vidékre jut. Bár Penicillin már kapható Magyarországon, szabadforgalomban is, szegény betegek csakis az Amerikai Magyar Segélyakció Penicillinkészletéből tudnak ehhez az életmentő gyógyszerhez jutni, természetesen teljesen ingyen. Élelmiszerek terén az elmúlt időben főképen gyermektápszer kerül' kiosztásra, részben az Amerikai Katonai Misszió utján. Nagyobb mennyiségű élelmiszerküldeményünket most osztja szét a bizottság, főként a főváros és a vidéki városok intézményei között. Ruhanemű szétosztás volt már Borsod megyében, az ottlétünk alatt érkezett ruhát, cipőt, stb. pedig a bizottság határozata értelmében a jelenleg legnagyobb szükséget szenvedő megyék: Bereg, Zemplén, Szat- már, Szabolcs nincstelen lakói kapják. Ruhára, cipőre, főképen vidéken van szükség, ezért történik ezek kiosztása a fenti megyékben, ahol legsiralmasabbak az állapotok. Néhány kivételes esetben, mint pl. a budapesti Mentőknél, Vakok Országos Intézeténél stb., Budapesten is került kisebb mennyiségű ruha kiosztásra. Ugyancsak kiutaltunk ruhát és élelmiszert kb. 100 középosztálybeli család részére a Tildy Zoltánné vezetése alatt álló segitőakciónak. Az amerikai képviseleten ki- vül alkalmunk volt úgy a köz- társasági elnökkel — akit két vidéki utján elkísértünk — valamint a miniszterelnökkel az óhazai helyzetről beszélni. Voltunk a külügyi, népjóléti, közellátási, földművelésügyi minisztériumokban, úgy katholi- kus, mint protestáns egyházi hatóságoknál, U. N. R. R. A.-nál, Szentgyörgyi professzornál, Polgármesternél, valamint magyar- országi bizottságunk több tagjának irodájában. Meglátogatta küldöttségünk a következő városokat: Cegléd Kisújszállás Szekszárd Kiskunfélegyháza Szeghalom Miskolc-Diósgyőr Szolnok Mezőkövesd Pécs valamint Fejér megye különösen sújtott 18 községét, Székes- fehérváron túl Sárkeresztesig. Utainkon igyekeztünk minél több információt szerezni úgy a parasztság, munkásság, mint az értelmiség körében. Alkalmunk volt betekinteni úgy a városok, mint a falvak életébe, meglátogattunk kórházakat, szegénygondozó intézményeket, iskolákat és egyházakat. A magyar rádió utján alkalmunk volt megismertetni az óhazai közönséggel eddig végzett munkánkat. Módunkban volt megállapítani, hogy az Amerikai Magyar Segélyakció eddigi adományai is jelentős segítséget nyújtottak. Például az első időben küldött gyógyszersegély s az utóbb küldött ruha és élelmiszer is nagy hiányt pótolt. Az adományok anyagi értékénél — és itt meg kell emlékeznünk az egyéni segélynyújtásról a hazaküldött nagyszámú csomagokról is — talán még fontosabb az az erkölcsi támogatás, amit Amerika magyarsága nyújtott. Ezt Miskolc polgár- mestere a borsodi ruhakiosztás alkalmából igy fejezte ki: “A magát barát nélkül, elhagyottnak érző magyar nép az amerikai testvérek segítsége láttára felocsúdott csüggedésé- ből és újabb erőt kapott a javító, építő munkára. Az amerikai magyarság óceánon átnyúló segítő keze tehát nemcsak a testi szükségleteken segített, de erőt öntött és önt sokat szenvedett testvéreinkbe, akik közül ma is, sajnos, igen sokan néznek tele gonddal a közelgő tél elébe.” Örömmel tapasztalhatta azonban küldöttségünk, hogy például Ausztriával ellentétben igen nagy munka- és építő vágyat találtunk az Óhazában. Az utolsó hat hónap alatt lényeges javulás mutatkozott, a magyar élniakarás, a primitívvé vált élet, valamint az eszköz- és géphiány ellenére is csodákat müvei. Hihetetlenül nehéz viszonyok, gyenge táplálkozás, rossz ruházat mellett is épül az ország, a romokat eltakarítják, házaikat javítják, a közlekedés is napról-napra javul és ha a külfölddel való kereskedelmi érintkezés köny- nyebbé válna és nyersanyagot kaphatnának, úgy sokkal rohamosabban javulhatna koldussorba jutott népünk helyzete.
