Fraternity-Testvériség, 1943 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1943-01-01 / 1. szám

TESTVÉRISÉG 5 choly tones of his voice, as he delivered this speech. The effect was indecribable. It wound up the soul to a pitch of sympathy almost painful. This, his farewell speech in Pittsburgh, contains an expression which ought to move the hearts of all women, and men too, in America.” I know of no man whose visit to this city aroused so much sympathy and devotion as shown to this Hungarian patriot, 90 years ago today.” Kossuthnak remekbekészült olajfestményét természetesen minden ünnepségre kiállítottuk és bár az 1942-ik esztendő “Zászlós-Esztendő”-nk volt, az év folyamán rendezett minden zászlószen- telési ünnepségünkön megemlékeztünk Kossuth szelleméről, mint a mi “zászlónk”-ról is. így mint­egy diadal-utban 90 év múltán újra körülvittük Kossuthot Amerika jelentős részén. CHICAGÓBAN Az első nagyobb, tömegesebb zászlószentelési ünnepségünk 1942 április 19-én Chicagóban volt, ahol a burnsidei magyar ref. templomban isten- tisztelettel s azt követően a Liberty Hall-ban díszvacsorával egybekötve tartottuk amerikai zászlóavatási ünnepségünket, melyről a “Szabad­ság” többek közt a következőkben számolt be: “Határozott siker volt. Nem az anyagi eredmény volt a cél: bár majd a tiszta maradvány utolsó centjét is megosztják az Amerikai Vörös Kereszt és ligonieri Bethlen Otthon között. Az erkölcsi siker azonban mesz- sze kimagaslik minden ünnepélyek között. Nem is le­het rajta csodálkozni: hiszen tiz amerikai zászlót soha­sem szenteltek még magyar Amerikában egyszerre. Itt pedig tiz uj amerikai zászló előtt hajtott fejet Chicago és környékének magyarsága. Ez a tiz lobogó a Református Egyesület négy chi­cagói osztályának, továbbá a jolieti, whitingi, east chicagói, garyi, indiana harbori és a hammondi osztá­lyoknak kezében fog lobogni. A chicagói tömeges zászlószenteléssel a Református Egyesület az amerikai magyarság történelmének egyik fényes fejezetét irta meg. Becsületet és elismerést szer­zett nemcsak önmagának, hanem az egész magyarság­nak.” KOSSUTH-AMBULANCE De Kossuth Lajos neve és szelleme a zászlós ünnepélyek során még más formában is éreztette hatását s ez a mai vérzivataros időkben minden magyar szivét jóleső érzéssel töltheti el. Cleveland városába nugyanis 1942 julius 4- én, a szabadság napján, átadtuk a “Kossuth-Am- bulance”-ot az Amerikai Magyar Református Egyesület ajándékaként, amivel az Amerikai Vörös Kereszt egy $2,430.00 értékű teljesen fel­szerelt mentőkocsit kapott. Azt a kocsit rendeltük meg, amit a Vörös Kereszt clevelandi kirendeltsége óhajtott s ak­kor rendeztük meg az átadást, amikor az helyi és országos szempontból a legmegfelelőbb idő­pontnak látszott. Julius 4-én, az amerikai sza­badságharc ünnepi dátumán. Ott, ahol annak idején a mi nagy Kossuthunk is megfordult. Ott, ahol szabadságszerető magyarságunk ma is leg­tekintélyesebb tömegben él. Ohioban, ahol Egye­sületünk tagjaink legnagyobb része él... Az ünnepélyes átadás részleteit Kováchy M. György vezértestületi tag elnöklete alatt mű­ködő helyi rendező bizottságunk dolgozta ki s vezette azt le méltóképen az alkalomhoz. LOGANBAN Ámde a nagy magyar telepek ünnepségei mellett a szétszórtan és kisebb telepeken élő ma­gyarságunk sem akart elmaradni, ők is részt kértek Kossuth diadalutján a zászlószentelési ünnepségünkből s ugyancsak 1942 Julius 4-én rendezte meg a west virginai bányavidék ma­gyar származású munkás népe Loganban azt a szép ünnepséget, melyről az ott megjelent új­ságíró ezeket irta: - { “Impozáns volt, felemelő volt ez az ünnepség. Csak az tudta igazán értékelni, aki ismeri ott a viszonyokat, tudja milyen szétszórtan élnek a déli szénmezőn a magyarok és milyen távolságokat kel­lett utazni azoknak, akik eljöttek erre az alkalomra. Szép volt, lélekemelő a logani ünnepség. Az Ame­rikai Magyar Református Egyesület központi vezető­ségét elismerés illeti, hogy a fiókoknak alkalmat ad ilyen ünnepségek rendezésére, jó hatást vált ki az amerikai körökből, melyeknek szimpátiájára szüksé­günk van. A logani zászlóavatás egy nagy vidék népé­nek bizonyságot tett a magyarok loyalitásáról, az ame­rikai zászló iránti szeretetükről. Az ünnepséget Nt. Balla Zsigmond, Csatlós László, Mallory, W. Va. és Ifj. Németh József, Rossmore, W. Va. rendezték tagtársaik segitsége mellett. Megérdem­lik a dicséretet, kitűnő munkát végeztek.” CLEVELANDBAN Méreteiben, természetesen az ott lakó ma­gyarság nagy számára tekintettel, legimpozán­sabb volt a Clevelandban tartott zászlószentelési és Kossuth-ünnepségünk 1942 szeptember 20-án 12 osztályunk (Cleveland, O. 2-ik, 102-ik, 279.-ik, 353-ik, a Fairport Harbor, O. 3-ik, a Lorain, O. 31-ik, a Collinwood, O. 116-ik, a Canton, O. 140- ik, az Akron, O. 165-ik, a Warren, O. 227-ik, a Buffalo, N. Y. 225-ik) tagsága részvételével, melyre az egész angolnyelvü sajtó, a város egész társadalma felfigyelt. Elismeréssel irt, részletes tudósítást közölt mindegyik angolnyelvü napi­lap úgy a magyarság vallásosságáról tanúságot tevő zászlóavatásról, mint a Kossuth emlékének szentelt vacsoráról. A Public Squaren levő Cleveland College tágas auditóriuma — mint a hírlap tudósitó irta, — még nem látott annyi magyart, falai közt, mint amennyi a zászló­avató istentiszteleten megjelent. Megkapóan szép volt a clevelandi és környéki tizenkét osztály fehérszalaggal díszített aranysasos rúdon lobogó zászlóinak és a ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom