Fraternity-Testvériség, 1942 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1942-01-01 / 1. szám
6 TESTVÉRISÉG egy marékkai a száműzetésbe magával vivő Kossuth mondott: Menni! A könnyű halál helyett viselni a keresztet! Menni és hinni! A hit emelte fel a nemzetet, a hit emeli fel újra! Fel a szivekkel!, Feltámadunk! Mint a hun legenda szerint a római mezőkön elesett hősök teste ott feküdt a csatatéren, de lelkűk tovább harcolt a levegőben, úgy menj szabadság lelke, menjünk mindnyájan, mert Kossuth Lajos azt üzente, és harcoljunk dolgozzunk mindaddig, mig el nem jön a szabadság, testvériség országa, mig azt nem énekelhetjük: “Ne sírj! Ne sírj! Kossuth Lajos! Van hazádnak szabadsága!” Hogy az amerikai magyar lélek hite, reménysége életbentartásának külső eszköze is legyen, átadom rendeltetésének a Raskó Aurél festőművész által festett uj Kossuth képet. A képről lehullik a lepel. Oh bár lehullana a lepel a szemekről és látná meg minden ember, hogy legnagyobb kincsünk: a szabadság, egyenlőség, testvériség ! MESTERMÜ KOSSUTH RÓL Beszéde után leleplezték Kossuth Lajos életnagyságu portréját. Az idő, amit a WBYN rádióállomás igazgatósága rendelkezésre bocsájtott, elég volt ahhoz, hogy Rasko Aurél jeles festőművész, a Kossuth portré festője is beszélhessen a rádióhallgató közönséghez. • A vendégsereg lelkes ovációban részesítette Rasko Aurélt, aki valóban mesterművei ajándékozta meg az utókort. Kossuth Lajosnak a fényképe, amelyről a festmény készült, az 1852- ik évből való és annak egy példányát csak mostanában sikerült megszerezni. Az Amerikai Magyar Református Egyesületet illeti az elismerés, hogy ezt a relikviát nem hagyta elkallódni. AZ AMERIKAI MAGYAROK HŰSÉGE Amikor Cukor Mór, az amerikai magyar ünnepek veterán diszszónoka beszédéhez fogott, a rádióközvetités véget ért. Cukor Mór nagyhatású beszédben bélyegezte meg azokat a pogány hordákat, amelyek négy kontinens lángra gyújtása után Amerikát is megtámadták és az amerikai magyarság hűségét hangoztatta, s kijelentette, hogy életüket és vérüket is odaadják Amerika magyar származású polgárai Amerika, az amerikai eszmények védelmében. Szavai végéhez fűzte az első világháborús Amerika akkori elnökének a kongresszushoz intézett zárószavait is. A kettős jubileumi est nagyszerűségét gazdagították Roosevelt elnök, Lehman new yorki kormányzó és LaGuardia polgármester levelei. Kossuth Lajos nevének úgy a Fehér Házban, mint a kormányzó palotában és a városházán aranycsengése van. Roosevelt elnök levelét Rév. Papp Károly, Lehman kormányzó levelét Cukor Mór, La Guardia üdvözletét Hon. Edward E. Corsi, v. new yorki népjóléti commissioner olvasta fel. Roosevelt elnök, Lehman kormányzó, La Guardia polgármester levelei . Kossuth ünneplő népéhez FROM THE PRESIDENT The White House Washington December 5, 1941 My dear Friends: I regret exeedingly that circumstances prevent my acceptance of the kind invitation of The Hungarian Reformed Federation of America to join in the commemoration of t'he ninetieth anniversary of the arrival in the United States of the great liberator, Louis Kossuth It is most fitting that the Federation is honoring Kossuth should also celebrate the one hundred and fiftieth anniversary of the American Bill of Rights. Wherever the blessing of freedom ás reverenced the memory of Louis Kossuth will be held in honor. His life and work are an inspiration to all who put their faith in the democratic way of life. My hearty greetings to all who attend the Kossuth Banquet. Very sincerely yours, Franklin D. Roosevelt FROM GOVERNOR LEHMAN State of New York Executive Chamber Albany My dear Friends: I am just in receipts of your invitation to attend on Sunday evening, December 7th, the Kossuth banquet commemorating the Ninetieth Anniversary of the arrival in the United States of Louis Kossuth an the Sesqui-Centennial celebration of the American Bill of Rights. I greatly appreciate the invitation and sincerely wish I could avail myself of it. Unfortunately, however, I have other engagements of long standing which will keep me occupied elsewhere throughout the evening of December 7th. I can assure you it would have been a source of great satisfaction to me to have had the opportunity of participating in an occasion which honors the memory of Louis Kossuth, the great liberator, and the Sesqui-Centennial observance of the American Bill of Rights. The name of Louis Kossuth will always stand as a symbol of the struggle for freedom, justice and equality. His noble life typified the ideals for. which freedom-loving peoples have fought and for which they are still fighting in spite of oppression, brutality and lust for power.
