Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-03-01 / 3. szám
REFORMÁTUS ÚJSÁG 21 A főhercegek aláírása az Egyesület vendégkönyvében. ták, hogy ezen a napon, amikor az amerikai magyarság ezrei március 15-ének emlékét ünnepük, ők is jelen legyenek ennek a maroknyi magyarságnak első ilyen ünnepén. Ottó a legnagyobb örömmel és készséggel járult hozzá, hogy a találkozás március 15-ének ünnepe legyen. Ahol szállva voltaik, a Carlton Hotel egyik- különtermében folyt le ez az emlékezetes alkalom, amelyen az eddig utolsó magyar király fia, a Habsburg ház mai feje is résztvett. Az egész sereg körülbelül negyven emberből állott, de majdnem ugyannyi szempárban könnyek csillogtak, amikor a “My Country” eléneklése után együtt énekelték el az “Isten áldd meg a magyart,” amelyet a Habsburg főherceg is végigénekelt. És amikor a 60-ik zsoltár felolvasása és magyar érzésekkel telitett imádság után sor került a “Magyar Hiszekegy”-re, azt Ottó főherceg is szóról-szóra, hangosan végigmondotta a közönséggel. Beszéd, programm nem volt, de volt e néhány percig tartó ünnepély után sok és hosszas beszélgetés, amelyben a megjelentek valamennyien résztvettek. Végül, körülbelül egy óra múlva, amely idő alatt a vendég le sem ült, Ottó főhercegnek távozni kellett. Rövid beszédben hálásan megköszönte a megjelent magyaroknak, hogy ilyen kedves alkalomb.:n részesítették. A megjelent magyarok között sokan voltak, akik akkor találkoztak először. Volt közöttük, aki a magyar Himnuszt akkor énekelte először 34 esztendő óta; volt, aki amerikai életében magyar társaságban sohasem vett részt. Voltak gyermekszámba menő fiatalok és az élet alkonyára jutott öregek, református és katholikus papok, polgárok és katonák, a magyarok mellett pár előkelő amerikai is, de nem volt közöttük senki, aki ne érezte volna annak az órának történelmi jelentőségét s aki ne tudta volna, hogy a szemekben megcsillanó könnyek igen sokat mondanak. Ez az óra és a pár nappal előbb történt látogatás a magyar nemzet örök életerejét hirdette és igazolta, amely századok ellentétei után is győzedelmeskedik, megmagyarositja a Habsburgokat és a magyar nemzet “jobb esztendejéért" esdő imádságot és a “Magyar Hiszekegy' szavait adja ajkukra. Ez történt az Egyesült Államok fővárosában. Washingtonban, 1940 március 8-án, pénteken és március 17-én, vasárnap, 88 esztendővel azután, hogy Kossuth Lajos ugyanott járt. A Református Egyesület és Washington maroknyi magyarsága e napon történelmet irt! Vasváry Ödön. VWWVWWWS/SA/WWN/WWVA/»A/VNAAAA/WS^A(\^W'AA/WV^A/V> A MAGYAR ASSZONY Voltak köztük szelíd, liliomos szentek, voltak, akik bátran, karddal verekedtek. Sebeket kötöztek, siratták a holtat, gazdag, szép mosollyal bölcsődalt daloltak. Nap ragyogott ránk, vagy beborult az égbolt, de a magyar asszony mindig a helyén volt'. Mohács és Trianon, ha a porba verte; hitük a nemzetet újra felemelte. Nemzetek csatáit bölcs könyvek tanítják, de ki tartja számon asszony szivek titkát? Férfiak nagy útját virágokkal hintik, vigyáznak, a tűzhely meleg legyen mindig, fájdalmas anyaság nehéz útját járják, a kezükben munka, ajkukon imádság. Gyermekük tanítják zengő magyar szára őrzik a szent tüzet évezredek óta. Istenem, Te tudod, mire tartod néped. Könyörgünk: a léptük áldással kisérjed. Adj erőt, kitartást, szent hitet a harcon legyen százszor áldott minden magyar asszony! Barsy Irina.
