Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-03-01 / 3. szám
REFORMÁTUS ÚJSÁG 19 Szervezési ügyek Szervező titkár előterjesztésével kapcsolatban Vezértestület a következőket határozza: a) Az eddig kinevezett helyi ügykezelők vagy íkollektorok hivatalba állítását jóváhagyja. b) A kerületi szervezők közös beadványára vonatkozólag Vezértestület kimondja, hogy megváltoztatja abbeli korábbi határozatát, amely szerint szervezői kiszállások alkalmával ottlétüket valamelyik osztálytisztviselővel kellett igazolni. Ehelyett a jövőben a kerületi szervezők hasonló esetekben kötelesek lesznek az osztálynaplót egy ízben aláírni. Jogosítás a tanulmányi versenyre Kerületi szervezők kérik, hogy a Vezértestület függessze fel a tanulmányi versenyzők két éves tagságához kötött feltételét s mondja ki, hogy a tanulmányi versenyben résztvehetnek olyan tagok is, akik a verseny napjáig legalább egy évi teljes tagsági dijukat befizetik. Vezértestület kimondja, hogy a tanulmányi versenyben résztvehetnek mindazon jogosított ifjak, akiknek a verseny napjáig legalább egy évi dijuk be van fizetve. Hivatalos lap uj neve A hivatalos lap jelenlegi neve helyett egy olyan név adását javasolják a szervezők, mely a lap református jellegének érintése nélkül jobban kifejezné azt az emberbaráti cél (Testvériség), amit Egyesületünk szolgál. Vezértestület kimondja, hogy a hivatalos lap neve 1940. márciustól kezdve “Testvériség” legyen. 15. és 134. osztályok beadványa Olvastatott a pittsburghi 15. és glenwoodi 134. sz. osztályok beadványa, melyben tiltakoznak ügykezelő kinevezése ellen s vizsgálatot kérnek annak megállapítására, hogy szükség van-e nevezett osztályoknál rendes ügykezelőre. Vezértestület megvizsgálva a két osztály helyzetét megállapítja az osztályok nem mutattak fel az utóbbi években taglétszám emelkedés terén olyan eredményt, mely kívánatos, és a helyi viszonyok mellett állandó és szorgalmas munkával elérhető lett volna; megállapítja továbbá azt is, hogy tagdíj befizetések terén sok a hátrálékos, ami arra vall, hogy az osztályok nem gondoskodtak kellőleg a kollektálásról; ugyancsak megállapítást nyert az is, hogy pl. a 134. osztálytól állandóan egy-két hónapi késéssel érkeznek be a jelentések, minek következtében számos tagot a felfüggesztés veszélye fenyegetett. Mindezek alapján tehát Vezértestület indokoltnak látja nevezett osztályokhoz központi ellenőrzés alatt álló ügykezelő beállítását s jóváhagyva az erre vonatkozó tisztikari kinevezést, utasítja az osztályokat, illetve azok illetékes tisztviselőit, hogy a kinevezett ügykezelő számára szükséges hivatali könyveket szolgáltassák át s a kerületi szervező közbejöttével számoljanak el az esetleg még náluk levő egyesületi pénzekkel. Ez az intézkedés az osztályok önkormányzati jogait nem érinti s az Alapszabályok 56. pontján alapszik. Diakonissza tanulmányútja Szervező titkár jelenti, hogy a legutóbbi Vezértestületi gyűlés erre vonatkozó határozata alapján megkereste a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjét egy amerikai magyar diakonissza óhazai tanulmányújának biztosítása érdekében. Megkeresésre a konventi elnökség válaszolt, jelezve azt, hogy a maga részéről készséggé* hozzájárul a terv megvalósításához s felkérte a három diakonissza képző igazgatóságát, hogy járuljanak hozzá a tanulmány ut költségeihez s igyekezzenek azt eredményessé tenni. Ebben a tárgyban a konvent gyors választ kért, mely a közeljövőben esedékes. Vezértestület örömmel vesz tudomást a konventi elnökség kedvező határozatáról s utasítja a szervező titkárt, hogy ezt közölje az elnökséggel jelezve azt is, hogy mivel a tanulmányút a háborús viszonyok következtében halasztást szenved, a nemeslelküen megadandó hozzájárulást később meghatározandó időre tartsa fenn. Vezértestület egyhangú határozattal kimondja, hogy a következő gyűlését Ligonierben fogja megtartani az ősz folyamán, az árvaházi Igazgató Tanács gyűlésével egyidejűleg. Végezetül elnök szívélyes szavakkal emlékszik meg a Vezértestület tagjai közül most távozó Dr. Tóth Sándor igazgatóról, aki közel három évtizedes egyesületi szolgálata folyamán hü munkájával sokat fáradozott Egyesületünk felvirágoztatásán. Biztosítja a távozót, hogy úgy volt munkatársainak, mint az Egyesület egész tagságának tisztelete és elismerése kiséri. Dr. Tóth Sándor hálás köszönetét fejezi ki az elismerés szavaiért s megköszönve az Egyesületnek iránta való jóságát, kijelenti, hogy Egyesületünk felvirágoztatását a jövőben is épen úgy szivén fogja viselni. Több tárgy nem lévén, elnök az általa mondott imádság és a magyar Himnusz eléneklése után a gyűlést 1940. március másodikán, szombaton délután fél háromkor bezárta. T T
