Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-11-01 / 11. szám
TESTVÉRISÉG 7 fogyätkozött. 1920-ban 10,192, 1935-ben már csak 8445 lakosa volt. A székváros helyett a vezető szerepet Székely- keresztur vette át. Nyolcosztályu unitárius kollégiuma a székely unitáriusok központjává tette. A kollégium fenntartását a székely nép közössége önkéntes megajánlással vállalta. És önként vállalt kötelezettségének évek hosszú során át eleget tett. Itt működik a Székelyföld egyetlen gazdasági iskolája, amely 1931-ben a régi unitárius gimnázium épületében kezdte meg működését, majd hamarosan 40 hold földet szerzett. Egyszerű condraharisnyás székely legények a tanulói. Az iskola alapítása óta már szarvasmarha- és baromfitelepet létesített s háziipari műhelyt állított fel. A megye fontosabb községe még Paraj d, sóbányáiról hires (Óbánya, Újbánya. Erzsébet-tár- na). Az erdélyi medence sótömzse itt hegyalakban felpuposodott és a sósziklák felszínre bukkantak. Parajdon és Szovátán kivül csupán Spanyolországban tudunk hasonló jelenségről. Korond a Kalonda tövében hires borvizfürdő, de nevezetes az agonit- telepe és fazekasipara is. Farkaslaka határában “veresföldet'’ bányásznak, amelyet a székely edény- készitök pirosfesték gyártására használnak fel. Székelyudvarhely szomszédságában épült a borviz- forrás mellett Szejke fürdő, a múlt század neves Székelyföld-kutatójának, Orbán Balázsnak kedvelt tartózkodás helye. Az újonnan Udvarhely megyéhez csatolt falvak legjelentősebbje Erdőszent- györgy. Református templomában tartotta esküvőjét 1835-ben Sándor württembergi herceg Rhédey Klaudiával, Mary angol anyakirályné dédanyjával. Makkfalva, a Dózsák ősi faluja, neves fazekastelep. Itt alapította hires iskoláját Wesselényi Miklós 1836-ban. És nemrégen múlt egy évtizede ezt az iskolát elkobozta az oláh állam. Wesselényi iskolájában azóta rumán szóra tanították a makkfalvi székely gyermekeket. Háromszék vármegye régen három fiu-székre oszlott: Kérdi-szék, Lepsi-Szék és Orbai-szék. Ez a megye az Olt és Feketeügy széles völgyében terül el. A Székelyföld legtermékenyebb része. Megművelhető földje 85,889 hektár. A birtokosok 91.2 százalékának 10 holdnál kevesebb földje van. Egy birtokosra átlagosan 1.9 hektár, körülbelül 4 hold föld jut. A népszaporodás alig számbajövő, 0.05 százalékos. Ez a szám azonban nem mutat valódi képet, mert ezt a jelentéktelen népszaporodást főként az elköltözés okozza. A munkahiány a népet kivándorlásra kényszeritette. A mezőgazda- sági munkások zöme a szomszédos szász falvakba megy mezőgazdasági munkára. Odajárnak nemcsak a földnélküli zsellérek, de a törpebirtokosok is. A szászok földjén előbb kezdődik a kapálás, aratás, ott elvégzik a munkát és csak azután kerül sor a saját földjükre. Ennek a munkásvándorlásnak azonban sok a haszna. A szász és székely vidékek között állandó a kapcsolat. A háromszéki kisgazdák a szászok földjén megtanulják az okszerű gazdálkodást és silányabb földjükön megkísérlik ugyanazt önmaguk is. A tiz holdon aluli székely kisgazdának évenként legalább száz munkanapot kellett napszámban töltenie, hogy megkereshesse az egész évre való szükségletét. A háromszéki nép elszegényedésének fokmérője, hogy a birtokok jelentős része a huszadik század első tizedében gazdát cserélt. A világháborút megelőző tiz év alatt 2404 katasztrális hold föld csúszott ki a székely- ség kezéből a megye területén. Ez a 2404 hold a bankok aknamunkája nyomán mind román tulajdonba jutott. Ugyanakkor román birtokosoktól magyarok csak 217 katasztrális holdat tudtak megvásárolni. A bankok és pénzintézetek haszonleső politikája tette, hogy ma már Háromszék megyében csak 80.25 százalék a székely, a rumán viszont 18.34 százalék, és 1.41 százalék vegyes lakosság. A megye területén három magyar középiskola van. Kézdivásárhelyen katolikus, Sepsiszentgyör- gyön református líceuma és ref. leánygimnázium. A székely falvakban 1934-ben 108 rumán tannyelvű állami és 41 felekezeti elemi iskola működött. A felekezeti iskolák száma azonban évről-évre apadt. Háromszék vármegye székhelye Sepsiszent- györgy. Központi jellege éppúgy elveszett, mint Székelyudvarhelynek. A lakosság lélekszáma 1920 óta néhány százzal megfogyatkozott. Székely Nem- zeti Múzeuma sok gonddal-bajjal küszködik. Nagyobb város még a megye területén Kézdivásár- hely. Hires gyógyfürdői Málnás és Élőpatak, a kovásznai Pokolsár iszapos fürdője messzeföldön ismert. Torja büdös barlangja (kén és széndioxid) vulkáni utómüködés. A harmadik egységes székely megye Csik, két fiuszékből alakult: Gyergyóból és Csikból. A megye északi része Gyergyó, déli része Csik. A megye területén az 1900. évi rumán statisztika 65,201 hektár művelhető földet mutat. A birtokosok száma ugyanakkor 41,271 volt. Arányos elosztás esetén egy birtokosra 3 hold föld jutna, azonban valóságban ennél lényegesen kevesebb jut. Az ösz- szes földbirtoknak csak 67.4 százaléka kisbirtokosoké. Az 1929. évi statisztika szerint 11,625 család élt birtok nélkül zsellérsorban. Ezek jórészt erdei munkával, favágással, facsusztatással, tutajozással, régen petróleum- és kocsikenőcs-eladással keresték szűkös kenyerüket. A petróleum- és kenőcskereskedést az oláh állami hatóságok csak ritkán engedélyezték. Az erdélyi országutakról az oláhok alatt eltűnt tehát a gyékény-kóberes csíki szekeres. Nem hangzott már fel rekedtes hangja: degenyeget vegyenek. Külön érdekessége a csíki székelyeknek, hogy nyelvükben a val-vel rag nem olvad össze a
