Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-11-01 / 11. szám
6 TESTVÉRISÉG SZÉKELYFÖLD Magyarország legkeletibb részét, az öt székely szék területét (Udvarhelyszék, Háromszék, Csik- szék, Aranyosszék, Marosszék) Székelyföldnek nevezzük. Maga a szó nem jelent földrajzi egységet. Természetes határai a keleti oldalt kivéve, nincsenek. Keleten a Székelyföld határa a Keleti Kárpátok vonulata, egyben az ország határa is. A Keleti Kárpátok a Székelyföld határán csaknem teljesen szabályos alakban mutatják a Kárpátok övének összes vonulatait. Az Ívben hajló hegysor külső peremén megtaláljuk a homokkővonulatot (Persányi hegység, Baróti hegység, Bodoki hegység, Berecki hegység), bennebb a kristályos vonulatot (Gyergyói havasok, Csíki havasok), majd az Olt és Maros felső folyásának völgyén belül a vulkános vonulatot (Kelemen havasok, Görgényi havasok és a Hargita). A Székelyföld alacsonyabb hegyei az erdélyi medence párhuzamos irányú törésekkel felszabdalt darabjai. Ezek a tábladarabok kissé elbillentek, déli oldaluk felemelkedett és északi oldaluk lebillent. Éppen ezért a táblák észak felé lejtenek. A törésvonalakban folyik a Maros, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő és az Olt. A folyóvölgyek szélén emelkedő hegyek észak felé eső oldala meredek, dél felé néző oldala pedig lankás. A székely nép eredete sokat vitatott, de mindmáig tisztázatlan kérdés. Az első feljegyzések csak azt mutatják, hogy mint a magyar édestestvér népe jelentős kiváltságokat élvezett. Választott főemberük hatáskörét azonban már az Árpád-házi királyok alatt a székelyek ispánja vette át. Ezt a címet aztán hamarosan megkaparintották az erdélyi vajdák a velejáró hatalommal és jövedelemmel együtt. Eredetileg az egész székelység egyetlen nemesi kiváltságban élt, később kialakult a lófők és gyalogosok osztálya, majd a XIV. század végén a két osztály fölé harmadik kapaszkodott: a primőrök rendje. Ez az uj rend a magyarországi nemesség mintájára alakult ki. Először 1409-ben említik a feljegyzések, de nemsokára, Mátyás király uralkodása idején, már törvénybe iktatják jogaikat. Természetesen az uj nemesség, mint a legfőbb hatalom birtokosa, mindjárt megkezdte az önkényeskedést. Mátyás király 1473. évi dekrétuma már igy ir: “Keservesen panaszolnak nekünk a mi székely lovagjaink és gyalogjaink, hogy őket némely primőrök nemzetségükből pénzbüntetéssel terhelik.” Ehhez hasonló panasz aztán évszázadokon át található a székely történelmi kútfőkben. A sorsával elégedetlen székelység jóidéig csak panaszkodott, aztán lázongani kezdett. A lázongások sora kifogyhatatlan a székelység történelmében. Ennek igazolására elég ha felidézzük, hogy száz év alatt, 1505—1603-ig nyolc lázadás dúlta Irta: GÁSPÁR GYULA végig a Székelyföldet. A lázadások célja pedig mindig az elfoglalt székely közbirtokok és az elvett székely kiváltságok visszaszerzésére irányult. Nem véletlen, hogy a magyarországi nagyméretű parasztforradalom (1514) vezére, Dózsa György, székely származású volt. A székely nép történelme szakadatlan harc külső és belső ellenséggel. A harcban, küzdelemben és szenvedésekben megedzett nép lelke különös fejlődési folyamaton ment keresztül. Megtanult kétsziníisködni, mert sokszor az életét mentette meg ezzel. Maga a székely természetesen szépiti a dolgot, mikor azt mondja: “a székelynek két esze van”. Iskoláskönyvekben, könnyű útirajzokban sokszor emlegetik a furfangos székelyt. Hogy furfangos székelyről szólhatunk — egyetlen magyarázata a történelem. A furfangos székely valójában becsületes, egyenes, szavatartó, hűséges és dolgos, de bizalmatlan. Ha látja, hogy érdekét valami veszélyezteti, álarcot ölt magára. Belép a hivatalba és nem panaszát sírja el, hanem dicsérgetni kezdi a jegyző gyermekeit. Előbb magához édesgeti a jegyzőt, s csak azután, kerülővel tér a dologra. Ez tartotta meg a székelységet a hosszú századok során. A Székelyföld központja a régi anyaszék jogutódja: Udvarhely vármegye. A megye a Hargita nyugati oldalán terül el. Lakossága 91.46 százalékban magyar. Ebből írni, olvasni tud 85 százalék. Birtokmegoszlása igen rossz, 40,159 birtokosa közül 33,410 tiz holdnál kisebb földön gazdálkodik. A megye területén az elszakitás előtt 140 magyar tannyelvű iskola működött, az oláh megszállás idején csupán 50 felekezeti elemi iskolában, egy katolikus és egy unitárius gimnáziumban s egy református tanítóképzőben tanítottak magyar nyelven. A csaknem százszázalékos székely megyében azonban 126 román állami iskola működött. Ezeknek tanítói és tanárai felemelt díjazással dolgoztak. A Székelyföldet ugyanis kulturzónának minősitette a rumán állam, ahol a tanítók, tanárok fokozottabb munkateljesítményt kötelesek kifejteni. Udvarhely megye régen négy járásra oszlott (Udvarhely, Parajd, Keresztur, Oklánd), az oláhok a Kisküküllő-völgy hozzácsatolt falvaiból Er- dőszentgyörgy központtal megszervezték az ötödik járást. A megye székhelye Székelyudvarhely, a Nagy-Küküllő felső szakasza mellett. Iskoláinak jórésze megszűnt. Régi hires református kollégiuma már 1925-ben átalakult tanitónőképzővé. A múlt évszázad végén felállított agyagipari szakiskolája eltűnt, iparostanonciskoláját néhány évvel ezelőtt bezárták. Népessége rohamosan apadt. Mig 1867-től 1920-ig csaknem hétezerrel szaporodott a város lakóinak száma, 1920 óta ez jelentősen meg-
