Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-07-01 / 7. szám
10 TESTVÉRISÉG WERBÖCZI NYOMDÁSZA Irta: NYÁR! PÁL A magyar kormányzó őse: nagybányai Horthy István erdélyi püspök fedezte fel a leghíresebb magyar könyvnyomtató mestert Gutenberg születése félévezredes fordulójának évében érdekes jubileumhoz érkezett a magyar könyvnyomtatás is. Ebben az esztendőben ünnepelhetjük ugyanis a 19. század leghíresebb, legtevékenyebb magyar könyvnyomtatómesterének, misztó- falusi Kis Miklós születésének 290 esztendős évfordulóját. A jubileum alkalmából érdemes egy kissé föleleveniteni ennek a nagytudásu, szorgalmas magyar embernek az életét, aki egyik úttörője volt a ma már világhírű magyar könyvnyomtatásnak. Misztófalusi Kis Miklós a Nagybánya melletti Alsómisztófaluban született 1650-ben. Szülei szegény jobbágy emberek voltak, akik igy természetesen nem tudták gyermeküket tanitani. Ki tudja, talán örökre el is veszett volna a könyvnyomtatás számára, ha az alsómisztófalusi kálvinista lelkész fel nem ismeri a szegény jobbágyfiu ritka képességeit. Alsómisztótfalu akkori lelkésze a kormányzó egyik őse, nagybányai Horthy István, Erdély későbbi kiváló püspöke volt, akinek jóvoltából a kis jobbágyfiu az országoshirü nagyenyedi kollégiumba került diáknak. A nagyenyedi diákévek után Kis Miklós Fo- garasra került kálvinista tanítónak. Horthy István, aki közben szintén Fogarasra költözött, továbbra is élénk figyelemmel kisérte pártfogolnának minden lépését. Az ő közbenjárására figyelt fel a tehetséges ifjúra Tofeusz Mihály erdélyi kálvinista püspök is. Végre 1680-ban 350 tallérjával a fejedelem kívánságára Amszterdamba utazott, hogy theoló- giai tudását minél szélesebb alapokra helyezze. Ut- ravalóul megbízást- is kapott a fejedelemtől. Kis Miklós örömmel utazott Amszterdamba, ahol egészen más életpálya várt rá. Itt ugyanis minden idejét a nyomda foglalta le s ezért megfogadva egykori tanárának, a hírneves Pápai Páriz Ferencnek tanácsát, abbahagyva theológiai tanulmányait, minden erejével a könyvnyomtatás tanulmányozásához fogott. A betiiöntés elsajátítása után megtanulta a betűmetszés mesterségét is, amelyet külön mestertől lesett el. Ezért a tudományáért nem kevesebb mint 200 forintot fizetett félévenként mesterének. Az idegenbe szakadt magyar ifjú most már szerette volna a bibliát saját betűivel kinyomatni s ezért 2500 aranyat kért Erdélyből. Kis Miklós neve a betüöntés terén egyre elismertebb lett Hollandiában. Fényes jövővel útra is kelt s Lengyelországon keresztül Kolozsvárra érkezett, hogy átvegye a kolozsvári református kollégium nyomdáját. Hollandiából magával hozta a saját költségén és saját betűivel nyomtatott Bibliát, az Ujtestamentumot és a két kiadást ért Zsoltárokat, amelyeknek az értéke meghaladta a 40.000 forintot is. Kolozsvárott nagy lelkesedéssel és örömmel várták a tudós könyvnyomtatómestert, aki hamarosan újra metszette és öntötte a kolozsvári nyomda betűit. Kis Miklós azonban Kolozsvárott nemcsak könyvnyomtatással és betűmetszéssel foglalkozott, hanem élénk irodalmi tevékenységet is folytatott. Mint a kálvinista egyház hivatalos könyvnyomtatójának, főleg protestáns imádságos könyvek, halotti beszédek, zsoltárok és katekizmusok hagyták el a nyomdáját. Ezeken kívül számos magyar- és latinnyelvü tudományos müvet, iskolai tankönyvet is nyomtatott. Nevezetesebb müvei közül megemlitendők Werbőczi István “Hármas-könyvé”-nek egyik négyrétű kiadása, “a Haza fiainak szükségekre és hasznokra, deákul s magyarul kinyomtatva”, továbbá Haller János: “Hármas Istóriá”-ja, szintén négyrétben és egy tizenkétrétü “Arithmetika” me- nyői Tolvaj Ferenctől. Ennek az utóbbinak különösen szép volt a kiállítása. Kis Miklós több müvét nyomatta ki egykori tanárának, Pápai Páriz Ferencnek is. Ezek közül különösen “Az emberi test nyavalyáinak okairól, fészkeiről” és az “Idvessé- ges és szükséges elmélkedés arról, mikép kellessék keresztyén embernek élni” cimü müvek voltak az ismertebbek. Hiába alkotott azonban maradandókat, hiába hozott áldozatokat, Kis Miklós munkásságát mégsem kisérte általános elismerés Erdélyben. Önérzetes fellépése, a Biblia helyesírásán tett kisebb-na- gyobb javításai miatt sok éles összeütközésbe került az egyházzal. Különösen az “Apologia Bibli- orum” és “Maga személyének Mentsége” cimü müvei keltettek felháborodást ellene. Az utóbbi müvét kénytelen is volt Enyeden nyilvánosan visz- szavonni és megsemmisíteni. Misztófalusi Kis Miklós ettől kezdve visszavonult életet élt. Megtörtén irta “az igazgatásnak változásával bejött sok húzás-vonás”. Ereje egyre gyengült s nemsokára, mint az irodalom mártírja, 1702-ben Kolozsvárott elhunyt.
