Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
REFORMÁTUS ÚJSÁG 13 OLVASTUK BUDAPEST LAKOSSÁGA A honvédelmi törvény alapján 1939 november 18-án végrehajtott népösszeirás előzetes eredményei szerint Budapest összes lélekszáma 1,115,877 fő. A kilenc év előtti állapothoz képest, amikor a lélekszám 1,004 772 volt, a szaporulat 111,105 fő. Az összeirt 516,644 férfivel szemben 559,233 nőről tud az uj összeírás. Ez a két számadat igen jelentékeny, 82,589 főnyi nőtöbbletről számol be. NAGYOBB MAGYAR VÁROSOK Az 1,115.877 főt számláló Budapest után Szeged 1938 évi 140,950 lakosával biztosan tartja a “második legnagyobb magyar város” helyét és címét Debrecennel szemben, amelynek csak 127,935 lakosa van. Mig Szeged lélekszáma az 1930-iki általános népszámlálás óta azonban csak 5800 fővel szaporodott, addig ugyanazon idő alatt Debrecen szaporodása 10 601 fő volt. Kecskemét lakossága nyolc év alatt 79,463 főről 83,574-re nőtt. Pestszenterzsébet viszont 67,907 főről 96,981 főre növelte lélekszámát és ezzel megelőzte Kecskemétet. Kispestnek 77,195, Újpest 75,862, Pécs 73,186, Miskolcnak 67,370, Hódmezővásárhelynek 59,089 lakosa van. Az 1938 december 31-iki kimutatásban már szerepelt Kassa városa is 58,090 lakossal, mely lélekszámmal a tizenegyedik helyet foglalja el a magyar városok sorában. A 12—20 helyen Nyíregyháza 57,961, Békéscsaba 52,354, Győr 51,125, Rákospalota 47,521, Pestszentlőrinc 44,393, Szolnok 44,015, Székesfehérvár 42,262, Szombathely 40,552, Kiskunfélegyháza 37,832, és Cegléd 37,487 osztozkodik. AZ AMERIKAI SZLOVÁKOK BENES ELLEN Az amerikai szlovák liga Clevelandban tartott 22-ik nagygyűlésének szónokai egyöntetűen heves kirohanásokat intéztek Benes és társai ellen. Cmuca, a clevelandi szlovák bencések apátja felvilágosította a liga tagjait, hogy a csehek denunciálnak és lopott pénzből fejtenek ki hamis propagandát. Hrataneknek a nagygyűléshez intézett levele pedig nyíltan megvádolta Benest, hogy nagy vagyont lopott össze s mikor Csehszlovákia hajója elsüllyedt, Chicagóba szökött. Pékár, Pennsylvania állam képviselőházi tagja Hratenek levelének tartalmához még hozzáfűzte azt, hogy a szlovákok morálja szerint a sü- lyedő hajót utoljára a kapitánynak kell elhagyni, a cseh vezetők azonban elsőnek szöktek meg és a szegény népet magára hagyták. Jamriska indítványa pedig úgy szólt, hogy mindent el kell követni Benes, Massaryk és Húrban agitációjának megakadályozására, mert a szlovákok élesen tiltakoznak minden Benes-féle államalakulat ellen. Váci alelnök szintén támadta Benest, aki ellen az egész gyűlés hevesen tüntetett. KIS MAGYAR DALOSKÖNYV Nagy szolgálatot tett a Református Ifjúsági Mozgalom a magyar zenekultúrának e kis füzet kiadásával, mely az igazi, hamisítatlan, ősi magyar népdalt népszerűsíti. Negyven népdalt és tiz régi egyházi éneket tartalmaz ez a kis kötet — dallammal és szöveggel. A kiadásnak inkább propagandativ jelentősége van, amennyiben öt- venezres példányszámával a legszélesebb körökben van hivatva ismertté és kedveltté tenni a magyar népköltészet ügyesen egybeválogatott remekeit, kifinomitani és helyes irányban fejleszteni elromlott zenei Ízlésünket, s evvel párhuzamosan fokozatosan visszaszorítani az utóbbi évek álmagyar, mű-népies muzsikáját. A nemes célért buzgólkodó kiadókkal egyetemben reméljük, hogy ez a kis dalos-füzet is jelentős lépés lesz azon az utón, mely végül is elvezet a valóban “magyarul daloló Magyarországba.” SZ. SZABÓ MÁRIA: ZRÍNYI ILONA Zrinyi Ilona életének nagy történéseit mindenki ismeri. Ez a könyv újnak mutatja mégis azáltal, hogy életének hősiességét nem egy rendkívüli ut győzelmes megjárásában látja, hanem abban, hogy örökösen válaszút előtt állt és akármelyik mellett döntött is, a szive kétfelé tépve vergődött. A Habsburgokat megveető Zrinyi-ivadék egy Habsburg!] pártfogás alatt élő fejedelmhez, I. Rákóczi Ferenchez megy szive ellenére feleségül. Tőle származó gyermekeit a Habsburg-uralom megtörőinek neveli. Férje halála után idegbeteg anyósa elől a bécsi udvar pártfogásához kénytelen menekülni. Megszereti Thökölyt, pedig Zrinyi-vére minden cseppje tiltakozik a török szövetség ellen. Szerelme szembefordul anyai érzésével is. Vájjon a bécsi udvar pártfogásában levő gyermekei jövője, vagyona nem forog-e kockán ezzel a házasságával? S mikor a bécsi kegyetlen fogság végére ér, tudja, hogy urához való visszatérése útját vágja egyszer s mindenkorra a gyermekeivel való találkozásának. Feleség és anya... Nem tudjuk, hogy a kettő közül melyik csodálatosabb? Még inkább titok, hogyan tudta a kettőt minden nála fennálló ellentét dacára úgy egyesiteni, hogy mindkettőben örök példaképpé váljék? Az iró ezzel a regényével segíti az ezerfelé széttépett, mai magyar nőt a lehetetlenben való hitre, a csillagok utján való járásra. KODOLÁNYI JÁNOS: SUOMI TITKA Finnországnak nincs avatottabb magyar ismerője Kodolányi Jánosnál, aki nemcsak a tudós szorgos keresésével igyekezett feltárni északi testvérnépünk világát, hanem a művész szenvedélyes szeretetével kereste fel újra és újra az ezer tó országát. Kodolányi Jánosnak második otthona volt Finnország, a magyarság sorsa fölötti aggódás közben megálmodott tisztultabb és iga- zabb állami és társadalmi életet találta meg Suomi népében. Kodolányi Finnországa, az ezüst erdők, a drága csend fehér országa nyilik meg előttünk e könyv lapjaiból. Népe, társadalma, dolgos hétköznapjai, színháza és diiákünnepségei, a városok, falvak, tanyák élete tárul elénk, a nemes parasztság belső berendezése, hagyományai, múltja. A szép kiállítású, több remek finnországi felvétellel ellátott könyv ára fűzve 2.50P., vászonkötésben 3.50 P. Kapható minden könyvkereskedésben. Megrendelhető a “Magyar Élet” könyvesboltban (Budapest, IV., Szerb-utca 17.)
