Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 25/1-4. (Budapest, 1902)

If) Di BERNÁTSKY J. Az ökologiai növényföldrajz szempontjából ezek után a következő kérdés merül fel: Mi okozza azt az éles határt Alföld és hegy között, mi teszi lehetetlenné az egyik fajnak az Alföldön, másiknak a hegyen való előfordulását ? A phanerogam növényekre vonatkozólag az a nézet van elterjedve, hogy az Alföld és az azt körülövező hegylánc-zolatok vegetácziója között való különbséget a klimatológiai viszonyok okozzák. Ámde a mohokra és harasztfélékre vonatkozólag a klimatológiai viszonyok befolyását semmi ­képen sem lehet elfogadni. Hiszen az Alföldet jellemző mohok és harasz­tok az alföldi és az alföldszéli hegyvidék klímájánál sokkal kedvezőbb klímában is otthonosak (pl. Magyarozszágon a bükkövben, vagy északi Németországban). A klimatológiai viszonyok már azért sem okozhatnak olyan éles eltérést, mert a még mai nap is elterjedt véleménynyel szemben az újabb, pontosabb meteorologiai megfigyelések arra utalnak, hogy az Alföld és a környező hegységek klímája között nincs olyan feltűnő különb­ség, hog} T az a növényzetet olyan nagy mértékben befolyásolhatná. Szóval, klimatológiai okokra hivatkozni nem lehet. Ép olyan elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy talán az illető növényfajok, melyek az egyik vagy másik helyen nem teremnek, valami oknál fogva oda el nem juthattak volna, hogy oda való vándorlásukban meg lennének akasztva. Az Alföldön termő moha vagy haraszt spórája épen olyan könnyű szerrel eljuthat a szomszé­dos hegyekre, mint innen valamely növény spórája a síkságra. Erre külön­ben igen szép bizonyítékot szolgáltat a Marchantia polymorpha-nak Kecskemét vidékén való előfordulása. Marchantia poh/morpha Kecskemét és a hozzá eső budai hegyek között való területen nem fordul elő, de a hegyekről a spóra mégis eljuthatott Kecskemétig s eljuthat messzibbre is. Tehát sem klimatológiai befolyások, sem vándorlási nehézségek nem okozhatják a mohok és harasztfélék előfordulásában nyilatkozó éles kü­lönbséget az Alföld és az alföldszéli hegyek között. Világos, hogy helyi ökologiai tényezők befolyását kell feltételezni. Ha a helyi ökologtai ténye­zőket vizsgáljuk, kiderül, hogy a különböző talajviszonyok egyedüli vagy legalább fő okai annak, hogy az említett fajok egy része csak az Alföldön, másik része pedig csak épen a hegyeken fordul elő. Az említett növény­fajok sajátsága, hogy bizonyos talajnemhez kötve vannak. E tekintetben a harasztok különösen kivalnak. Alig vannak jobb talajjelző növényeink, mint a közönségesebb harasztjaink. Az itt befolyást gyakorló tényezők a következők: 1. Szikla jelenléte. 2. Mélyre terjedő puha talaj, bőséges nedvességgel a mélyebb rétegekben. 3. Ki nem apadó, lassan folyó vagy álló víz. 1. Az Asptenum Ruta muraria, A. septentrionale és A. germanicum csak sziklán, szikla repedésében vagy kőfalon találhatók. Kénytelenek va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom